Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: A Ny. Közlemények a multban s a jövőben 1

A MÚLTBAN ÉS A JÖVŐBEN. 3 szóltak SZILÁGYI ISTVÁN, NÁDASKAY LAJOS, HUNFALVY PÁL (I. és II. k.) s utóbb TORKOS SÁNDOR (a IV. k.-ben). Az indogermán nyelvek köréből a latin hangsúlyozást tárgyalta a szerkesztő, a görög hangsúlyt TÉLFY IVÁN, a görög szófejtést ós szóképzést BUDENZ, «az új perzsa nyelv föltetsző idomait» PODHORSZKY LAJOS. AZ oláh nyelvnek egész kis grammatikáját adta FEKETE JÁNOS. A szerkesztő pedig általános tájékozással szolgált «a szanszkrit, görög és latin nyelvtudományban*). — A szorosan nyelvészetieken kívül más philolog i a i tárgyú értekezéseket is találunk: TÉLFY pl. a görög vers történetével, P. THEWREWK EMIL már 1861-ben az anakreoni dalokkal foglalkozott. Mellőzve a keleti tárgyú közléseket — melyek közül legföllebb KÜUN GÉZA grófnak a héber névi módról való czikkét kell érintenünk — még csak az általános irányczikkeket említjük. Mindjárt az első füzetben KIEDL SZENDE szólott «a nyelvészetről általában)). A II. kötetben LUGOSSY és HUNFALVY tárgyalták a «szócsalád-rendszer» és a «nyelvészeti egymásután*) elvi kérdéseit. A III.-ban az összehasonlító nyelvészetnek az őstörténetre való fontosságát fejtegetik EOSTY ZSIGMOND ós a szerkesztő, az utóbbi ilyen hatásos czím alatt: «A nyelvtudomány többet bizonyít, mint a krónikák». Mint már e vázlatos ismertetésünkből láthatni, akkori nyelvészetünk elég változatos képet mutat, s tagadhatatlan, hogy épen a Magyar Nyelvészetnek volt nagy hatása e mozgalom élénkítésére. Az Akadémia, méltatva a nyelvi tanulmányoknak ezt az örvendetes föllendülését, teljesítette a Nyelvtudományi Bizottság abbeli kérését, «hogy Nyelvtudományi Közleményeket adhasson ki s hogy HUNFALVY PÁL bizottsági előadó legyen a közlemények szerkesztője)). Az immár akadémiai, új czímű folyóiratnak ez volt a programmja: «A Nyelvtudományi Közleményekben megjelennek részint az Akadémiában felolvasott, részint a bizottsági üléseken tárgyalt, de bárki által is beküldött nyelvtudományi értekezések. Ezek teszik az Értekező Részt, mely a Közlemények legnagyobb része lesz. Azonban a bizottság a tudományos haladást is mind kül- mind belföldön szemmel tartam akarván, s értesíteni róla a Közlemények olvasóit, azon részhez Ismertető Részt csatol, mely a nyelv-1*