Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

28 HALÁSZ IGNÁCZ. 6. Ugor kale- móri, sterben (magy. hal-). MUSz. 78. Szám. JurS. ha- halni, meghalni B., C, ha- id. E.; — há-daölni, megölni; fogni (vadat, halat) B., C, ha-da- B. id.; — hd-baj, hab ej halott, holt B., hdbaej sterblich C.; •— há-bce halál B., habte', habcea, habce hdbc C.; — halmir halott, holttest, B., halmer, halmer todter, leichnam C. TavS. kü'- sterben; kuada'- tödten; kua'-bsan der tod; kuabua todt. JenS. ka- sterben; ka-ra- \ ka-da- tödten; ka-be, ka-melo \ ka-be, ka-mero todt. OS. ku- sterben; ku-nga-, ku-mba, kü-mba, kü-lt'a- id.; —•• ku-at-, ku-et- tödten; kü-rme, kü-rmo, ko-ssan der tod; kü-bal> kü-bel, kü-bil, kü-mbedi, kü-bedi, kü-mbadie, kü-bie todt. KamS. khü- (prses. s. 1. khü-lam) sterben; ku-t tödten; khü-na todt. A felsorolt alakokból egy közös szamojéd kü-, ku-, ka-, katő tűnik elő. A halmir, küli'a alakokból ugyan gyaníthatjuk, hogy a szamojédben is Z-lel végződött eredetileg az igető, a többi adatok azonban arra kényszerítenek, hogy csak l nélküli, magánhangzós tövet vegyünk fel szamojéd ősalakul. Ebből pedig az következnék,, hogy az ugor kala- már továbbképzett ige. 7. Ugor külaba (magy. háló) netz. MUSz. 84. Szám. JenS. kuole-se1,

\ kuore-se

netz; kuoli- | kuore- das netz ziehen. Budenz a magy. és vog.-osztj. alakokat képzett, nomen agentis névszóknak tartja és alapszavukat a zürj. kij- fogni igében gyanítja, melyből a külaba háló szónak kül alapigéje frequ. volna. A szám. kuole-se azonban azt bizonyítja, hogy már az uráli ősnyelvben megvolt a kül-, kuol- alapige (?) és e szerint a háló-nak alig van köze a zürj. kij-hez. 8. Ugor: magy. holló; vog. kulla/ holló, varjú; osztj. yülayy kölak, kölank, xoliy, yulfy, yulug holló. MUSz. 106. Szám. TavS. kula rabé. JenS. kulu-ke | kure-ke. OS. kule | kulea | kulli \ kula | küld. KamS. khüli. Az ugorságban kétféle szó is volt használatban a holló-mf nevezetesen a keleti ugorság most felsorolt szavai és nyugati ugorság karnasa- szava (1. ezt alább 22. sz.). A szamojédségben is él mind a két alak, a keleti ugorságéval megegyező a négy keletibb szamojéd dialektusban, a karnasa-nak megfelelő pedig a legnyugatibb jurák szamojédségben. Lehetne átvételre is gondolni, de mivel több ilyen primitív kulturszót is találunk mind a két cso-