Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)
Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14
AZ UGOR-SZAMOJÉD NYELVROKONSÁG KÉRDÉSE. m portban, egyelőre mind a két szavat az uráli közös szókincshez tartozónak tekinthetjük. 9. Ugor kulma (magy. hom-lok, votj. kim stirn). MUSz. 109. Szám. KamS. kama stirn. OS. hat, kát. A KamS. kama egészen megfelel az ugor alapszónak (az-i elenyészésére v. ö. JurS. narni zunge = ug. neleme). Ugyanazon tőből valónak látszik az OS. kat, kát is, ered. kal-t helyett má3 továbbképzéssel. Az uráli alak ez esetben csak kai- volna. 10. Ugor (magy. kígyó, finn kaljame stb.). MUSz. 29. Szám. JurS. halsu, halco angelwurm. TavS. kolsy'a, kalsua id. JenS. kod'uluo, kodbluo | ]L odulue id. Az ugor-szam. ősszó ,animál lubricum'-ot jelentett, s ebből könnyen fejlődhetett egyrészt a ,kígyó', másrészt az ,angelwurm' jelentés. Uráli tőalak kai-. A JenS. kod'uluo-béli d mássalhangzó Is helyett való. Ez a dialektus különben is nagyon szereti a mássalhangzók assimilatióját. 11. Ugor (lp. kuolla hoden, testicula, finn kulli id.; votj. kuli (Műnk.) mánnliches glied). Szám. JurS. hile mony, here B. KamS. khi, khi mánnliches glied. E szó a szamojédsóg két legszélsőbb ágában fordul elő s e szerint ha nem is találjuk sem más ugor, sem más szám. nyelvben, kétségtelen, hogy a közös uráli szókincshez tartozik. Ősalak : ko.ld. 12. Ugor himba (magy. hab; vog. kump, %ump ; oszt. kump, '/ump, rwmb). MUSz. 65. Szám. JurS. hámba hullám, hab, B., G.,\amba C.; hámba ahullámzani, B., hámbo-ilá- rollen, wálzen, C. TavS. kofifu (gen. kombu) welle. JenS. kába id. OS. komb, kömb \ komba, kuomba \ kűmb id. KamS. khövu schaum. Szamojéd alapszó komba, kuniba — ugor kumba. 13. Ugor kansa (magy. húgy urina, finn kuse id.; lpK. konc id.; vogL. kuné- harnen). MUSz. 120. Szám. KamS. khinzi- pissen. JurS. fiánsa- id. A közös uráli alakot úgy látszik a JurS. tartotta fönn, csakhogy más volt az eredeti vocalisatio, valószinűleg mély ajakhang. A k : n változásra a szamojédség körén belül még csak egy biztos példát találunk, ugyancsak a JurS.-ból (1. a 28. czikket).
