Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

AZ UG0E-SZAMOJÉD NYELVROKONSÁG KÉRDÉSE. 27 3. JurS. hüvi, hüvi morgen C, hümer reggel korán B. 4. OS. kuend abendröte = osztj. yuni, kunt'l, yuntl ,aurora, diluculum'. 5. OS. keska, kueska, | KamS. khinzigai stern. 6. TavS. kouru1

hell | OS.

kuecal, kueiel id. | KamS. khávi khevi id. Mind ezekből egy szamojéd ku-, kuj- alapszó válik ki és az ebből származó névszók közül több egész alakjában megegyezik egyes ugor nyelvekben" azonos vagy hasonló jelentésű névszókkal. A TavS. kon, KamS. kuja «sonne» = finn kuu «hold» ; az OS. kuend abendröte = osztj. -/unt; az OS.keska, kueska «stern» = déli lapp kuokse «stern». 3. Ugor (magy. hón, régi: holn, finn kain-alo; zürjP. konult; vog. hohni, x°'/ni •' kat-h. slb.). MUSz. 112. Szám. TavS. kálin | KamS. kalan armhöhle. Az ugor és szamojéd nyelvekben a legtöbb testrész neve kö* zös és így legnagyobb valószínűséggel a hón fogalma is. Budenz szerint az ugor alapszó egy kagna-íéle alak volna. Ennek ellene mond azonban a régi magyar nyelvben található holn, vagy talán hóin. Ha ezt összevetjük a szamojéd alakokkal, azt kell feltennünk, hogy a többi ugor nyelvbeli szók is inkább Z-t ejtettek el, mint g-t. A mordvin kavil «hón», kavl-al «hón-alj»-ból kiindulva legteljesebb alakúi kavalan-t vehetünk föl, melyből mind az ugor, mind a szamojéd alakok egyaránt keletkezhettek. 4. Ugor: finn koivu birke, nyírfa. Szám. JurS. hö, ho C, ho B. birke. TavS. kua id. JenS. kua id. 05. kvá, ka, ka, köe kue id.; összetételben -l, -l melléknévképzővel : kvál-pu, kal-pu, köel-pu nyir-fa. KamS. küjü birke. A legteljesebb alakot a KamS. küjü (ered. kuju) tünteti föl. A finn koiva-nak tehát csak első koi- része egyezik meg a szám. szóval. 5. Ugor kála fisch (magy. hal). MUSz. 77. Szám. JurS. halea, halé, halé. halé hal, piscis B., halé fisch B., halea, halé', halé id. C. — hale-ko, hale-ko dim. id. B. TavS. kole, dem. kola'-ku. JenS. kale \ karé; dim. kale-ku, kare-ku. OS. kuel | kuele. — KamS. kóla. Szamojéd alapszó: kale, kala. — Ide tartozik még JurS. haW-i, hale-i, halé' wallfisch, melyben a j nagyító (ered. kicsinyítő) képző.