Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

26 HALÁSZ IÖNÁCZ. woher B., hun-nad woher C, hu-ni mikor B., hu-ne irgendwenn B., hu-sir, hu-sirde B. mikép, hogyan, hu-úsár wie B., hu-sier, hu-nder, hu-nsier, hu-íer wie C. stb. TavS. ku-a, ku-nia welcher, ku-raje wie, welcher art, ka-nVan wohin, wie, ku-ninu wo, ku-nida woher, ku-minanu wo entlang, ku-itanu einmal, irgendeinmal. JenS. hö-ke welcher, hu-laha wie beschaffen, kiV wohin, kukohone wo, ku-ro, ku-do, ko-kohoro woher, kü-nd'one wo entlang. ku-ne, ku-nne wann, ku-huane irgendeinmal, kü-no\ ku-raháne wie. OS. ku-d, ku-t, ku-dö, ku-tö, ku-tte wer, ku-ndaredi wie, wem gleich, ku-ssai, ku-sal, ku-nzei wieviel, quot, ku wohin, ku-n wo, von wo, ku-sagan, ku-ssagan, ka-nzanan wann, ku-tar, (ku-ttar, ku-ndarj wie. KamS. khü-man wie viel (v. ö. zürj. kimin wie viel). A felsorolt ragos alakokból minden nyelvjárásban tisztán kiválik egy ku- (JurS. hu-) névmástő, melynek némely továbbképzése is megegyezik egy-két ugor nyelvével, így JenS. hőké, kukohone = f. kuka, OS. kud, kudö stb. = lp. kutte, zürj. kod, votj. kud. Úgy látszik a mélyhangú ku- névmástő mellett a szamojédségben is élt egy magashangú az ugor ki (ke)-nek megfelelő tő. Ennek világos nyomait csak a déli szamojédségben találjuk. A kamS.-ban ugyanis gi-di welcher, és ebből: gidí-bir, gidí-re' wohin, gid'i-gán wo, gidi-ga' woher, az OS.-ban pedig kai was, és ebből: kai-l, kai-ndil wie, wie beschaffen, kai-nd wohin, kai-gan wo, von wo, kai-ndek wie, ka-nemtelgi der wievielte, továbbá ke-iai jedermann. — Az északi szamojéd nyelvjárások közül még a Tavgi-ban találunk a ka mellett a-magánhangzós tövet is, mint ka-na wie viel, ka-nan wann, ka-ni' wie viel mai és ez is ered. magashangúságra vall. Valószínűleg az eredeti magashangú tő mamaradt fönn a jurák ha «mi, mit» névmásban is a hu- tő mellett, bár e dialektus a többi szamojédség o, tí-ja helyett gyakran tüntet föl a-t (v. ö. az 5., 6., 12., 23., 24., 25. czikkeket). — A KamS.-beli a-magánhangzós tövek azonban alig tekinthetők ered. magashangúaknak, minthogy e dialektus a magánhangzó-illeszkedés törvényét egészen megőrizte és inkább hangemelkedést, mint hangmélyedést találunk benne. Ezek szerint a KamS. ka-d'et wie beschaffen, ka man wann, ka-da* wie szókban előforduló ka- tő valószínűleg a mélyhangú &M-nak e dialektusbeli változata. 2. Ugor kaga- ,lucere, splendere' (magy. hó, hajnal, húgtf stella; finn kuu luna; vog. kuj-pen aurora; osztj. /ü-s stella, stb.). MÜSz. 101. Szám. 1. JurS. hajar, /ajar, hajar B., hajer, haijer, hajar C. sonne. TavS. kon | JenS. kaija \ KamS. lmja sonne. 2. TavS. ki-íadá \ KamS. khi mond, monat.