Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

AZ UGOR-SZAMOJÉD NYELVROKONSÁG KÉRDÉSE. 25-szavak hátrább ejtett fc-ját részint ft-vá változtatták, mint a magyar, vagy ^-vá mint a vogK. és az osztják nyelv Irtis melléki és északi dialektusai; szintúgy változtatta a Jurák-szam. is a többiek k-ját a külön ejtett szókban kivétel nélkül h-m (pl. halé hal = osztjS. kuel; ha fül = osztjS. kö stb.). Ott azonban, a hol az ilyen /i-val kezdődő szó szorosabban érintkezik a megelőzővel, a h helyett igen gyakran fellép az eredetibb explosiv hang g alakban (pl. hájvin harua mellett hajvin-garua menni akarnak. L. Budenz, Adalék a jurák-szamojéd nyelv ismeretéhez. NyK. XXII. k. 84.). A többi szám. nyelvekben a k : h változás csak nagyon kivételes (L. az 1. és 18. czikket). A jurS.-ban egy két biztos esetben a /í-nak n szókezdet felel meg (1. a 13. s 58. czikket), de azt bajos eldönteni, melyik szókezdet az eredetibb. Szóközépen ugyanis gyakori jelenség, hogy ered. k helyett n-t találunk és viszont. A KamS.-ban kétféle k van, mólyhangú szavakban postpalatalis, magashangúakban pedig aspirált kh (pl. kö- trocken werden, de: khiski- abtrocknen). Még megjegyzendő, hogy egyes osztjS. dialektusokban nem ritka dolog a szókezdő k-nak részint c-re, részint í'-re változása változása sem, ós ez a A; : i változás kivételesen a KamS.-ben is előfordul. 1. Ugor *ko.-(ku-) kérdő és relatív névmástő (magy. ho-,. ku-: hol, hun, hogyan stb.). MUSz. 100. 1. . Szám. JurS. hu ki (quis) B., hü-bea, hu-bea wer C.; hu-úani welcher C.; hu-rke B., hu-rka G. was für ein; hu-jiri, hu-iri valaki* egy ember, egyén B., hü-beri, hu-veri jemand (eig. mensch) C.; liu-na wohin C, hu-nana hol, hova B., wo C, hu-nnada, hu-nad sprákeno ez. értekezést, melyben a szamojéd egyezéseket is felsorolja. — Foglalkozott a kérdés ezen oldalával Schott is, «Das altaische sprachgeschlecht» művében, de ez nincs rendelkezésemre. Legújabban Donnernak «Vergleichendes Wórterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen» ez. művében is találunk számos utalást valamely ugor szócsoportnak szamojéd rokonságára; fejtegetést, megokolást azonban sehol sem találunk. A használt rövidítések: JurS. = jurák-szamojéd; TavS. = tavgi szám.; JenS. = jeniszeji szám.; OS. — osztják szám.; KamS. = kamassini sz. | B. == Budenz, Jurák-szam. szójegyzék (NyK. XX.); R. == Beguly (idézve Budenznél); C. — Castrén,. Wörterverzeichniss aus den samojedischen Sprachen. MUSz. — Bud., Magy.-ugor ossz. szótár.