Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241

246 BTJDENZ JÓZSEF. b) finn -lns

(dia, -Ha) \ -ld

a

(-Ita,

4tá) | -l-g-[n] -l-h-[nj (-lle-n). Ezekben az l jelent «kültért, oldalt, fölszint, melléket» (pöydállá asztalon, vuorelta hegyről, seinálle falhoz, isalle atyának). Vö. az alaptőhöz ragadt ilyen Z-vel a mordE. vasol-do «messziről» és vaso (ebben: vasov, vasú «messzire»). 2. A mordvin prolativus (-va, -ga) állandó <a (a)-jében (Erza is <a; NB. melgank «utánunk»-félék) az egyszerű -va

(-g

s

) lativraghoz járult nyomatékosító végragot kell látnunk, mely itt a «lativ» irány tovább folytatását jelzi («prolativus»). — Mint ilyen nyomatékosító encliticum előfordul a mordvinban -n is, ablativusi alakon (mezlen, sedeíi mitől, attól), s prolativus alakon -na (kuvana «merre el», Mord. Nyelvt. 43. 1.)— s ezzel azonosítjuk, bár értéke most már egészen elhalaványult, a finn -sehe-n, -lle-n illat, állat., a cser. -ce-n, -ce-n ablat. és -ge-n (kuz'agen) lativ alakok vég -n-jót. 3. Tekintve, hogy a mordvinban az inessivus (sa) «instructivus» functiót is végez (pl. pejelsa késsel, mantsa bottal) — a finnben az eszközt, módot jelentő -n casus-ragot («instructivus») a teljes alakú -na, -na locativus-ragnak kopott másának tartjuk: nelján jalan juosta négy lábon futni, omin silmin saját szemmel; | instr. gerundium: syöden evén, evéssel, juosten futva. (NB. kaikkien náhden «indem es allé sehen»). || NB. Elég érezhető még a loeat. érték ezekben: kahden kesken kettő közt (négyszem közt) | ennen (ente-) azelőtt, előbb | náen hevosia tulevan (vö. pidán hyvána). 4. <i lativus alaka finnben: sikáli, takdli, mikdli (Kai. 3, 286, panen semmoiset urohot | sen sikáli, tuon takdli, \ sorran sontatunkiohon); a kül-ie nézve vö. siellá=siálna (sigál-ná) muualla^muu'alna (muugalna, vö. muukalaise). 5. Lati v-f éle -nne' a finnben: tanne ide, sinne oda, kunne\ minné' hova, merre (NB. kunnes «míg» : k. elát a míg élsz; de minnes egyszerűen «merre») = -ni terminativusrag az észtben, pl. kaelani nyakig, pohjani fenékig, ehtuni estig, pelvini térdig. | NB. észt. senni «so lange »> (senniks «auf so lange, bis dahin») — senna «dahin» (sennaja tanná hierhin u. dahin) | kunni «so lange wie» (kunniks, kunnis wie lange) | tánini «bis dahin, bis jetzt, bis heute» (vö. tani pdni bis heute) — tánna «hierher». || Ide vonható még a f in n (diai.) mini — sini (= «minká verran — sen ver-