Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241

A NÉVRAGOZÁS; .247 ran»). — Egészben az -nne' (-ni) rag olyan mint az állat, -lle(n), azaz: rövidült névutó, melynek alapszavának jellemző hangzója n. 6. <.itse finn (karjalai) prolativus, pl. sivuitse (sivu oldal), vieritse (viere), keskitse (keske), taitse és taatse (taka), alatse és alitse (ala, ale), meritse (mere) stb. || NB. i után tse e h. kse, s így <.itse e h. i-kse kettős ismételt lativusrag (pl. vieritse ebből: vierejekse). \\ NB. előfordul nyomat, vég fi-vei is (úgy mint közönségesen az illativus s gyakran az allativus), pl. taitsen, s továbbá egyes tájejtésben ts helyett űí-vel (v. ö. nyugati finn katto- e h. katso, itte maga itse). || NB. az i-nek utólagos elnyomására nézve vö. Pohjolai diai. (Suomi IX, 298.) sivuutte, alaatte' (vö. ugyanebben a dial.-ban: lupaasin=lupaisÍ7i, muistaasin = muistaisin, vasikoota = vasikoita). | Vájjon ezen prolativ értékű -tte(n)-vel azonosnak magyarázható-e a modalis -ten ezekben: siten, tatén, muuten, kuten, joten, samaten stb., a mint Ahlqvist akarja (Rakennus 174. §. 111. 1.)? Vagy pedig ez külön eredetű toa

alapszótól való, bár szintén lativragos, névutó? («szerint»; alapszó talán te «út», vö. mord. ki «út*-tói: kis, -ksa, kigd «után».) 68. §. (75.) Folytatás. (Loeativus, ablativus, lativus-ragok). Lapp. Loc. Abl. Lat. ulkon kunt ulkot kívülről ulkos ki, kivé lpF. olgon lpF. olgusJX. olkuzi kukkén messze kukkét messziről kukkes messzire lpF. gukken lpF. gukkas vuolen (vuole) alatt vuolde alulról, [vuovuolai alá [v. vuolesne lest alól] lpF. vuoldj lpF. vuold alól (pl. suoladi sánga vuold) lpF. vuollai porramasan ételül, -llé (vuolasan alám lpF. balkáni díjul lpF. vuollasam bondan (saddij gazalám) daggá (lett) lpF. iseden mint gazda tasne ebben taste ebből, ettől tasa ebbe, ehhez lpF. dast lpF. dast. lpF. dasa •taisne ezekben lpF. dain