Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241

A NÉVRAGOZÁS. ^43 rendesen minden névszótól előforduló ragos alakok (a szorosabb úgyn. «névragözás»—declinatio), hanem a többé-kevésbbé megmerevedett vagy különálló határozó alakok is, ú. m. adverbiumok : a ((gerundiumok* meg a névutók (postpositiók). Hiszen többször épen csak ilyeneken maradt meg a régi egyszerű viszonyragozás. 67. §. (74.) Az egyszerű helyviszony-ragok: locativus-, lativus-, ablativus-ragok. Finn. Loc. -na, -n&: Abl. -ta, -ta, -a, -a (ered. Lat. -ksi (-kse), (-$). -da, da) kaukana messze (van) kauka'a messziről (jön) karfás (kau'aksi, kaugaksi) messzire ulkona kiint ulkoa (ulkota) kivülről ulos (*ulgoksi) ki, kivé ulompana kijjebb (van) ulompa'a kijjebbről ulommaksi kijjebb(re) lahempána közelebb(van) lahempaá közelebbről láhemmkási közelebbre tyköna -nál tyköa -tői luona -nél luota -tői luoksi -hoz (luokseni hozzám) tana paivana e napon, kolme pdivaa paiváksi nappá, napra talvena télen [ma /cirewakőűl, kö gyanánt paljon kiveá, puuta kiveksi kővé (válni), kőnek (mondani) lapsena gyermekül, gy.- kolme lasta (*lapseta) lapseksi gyermekké, gyerkorban meknek álla alatt (''alna) ylla rajt (*ylna) alta alól ylta -ről allé' (allén) alá ylle' (yllen) reá -ssa, ssa: puussa fában -sta, -sta: puusta fából -h-n: puuhun fába, (-sna, -sna) kivessá kőben taivaassa égben NB. siina abban kivestá kőből taivaasta égből NB. siitá abból maahan földbe kivehen kőbe -sen, -sehen: taivaasen (•seen, -sehen) *) NB. siihen abba -lla, -lla: puulla fán, -Ita, -Ita: puulta fáról fánál (-Ina, -Ina) kiveltá kőről, -tői kirellá kövön, kővel NB. Észt. maad, töod = finn maata, työta \ seda, teda tata | mind = f. minu'a. Vepsá. mad, pud = f. maata, puuta j sida = f. sitá \ mindain (e h. minddni) = f. minua(ni). -lle (n) :puulle (puullen) fára, fának kivette (-llen) kőre, -höz, -nek = f. sita, *) Lásd Kieletár II. 1, 54. stb. Ahlqvist: Suomen kielen rakennus. 108. 1. 16*