Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. - A névragozás 241

242 BUDENZ JÓZSEF. szónemek szerint így is oszthatjuk kétfelé, hogy t. i. a) névszóhatározó, (3) igehatározó. — A névszóhatározás nagyrészt a 1 a k t a 1 a n (viszonya csak szórend v. szószerkesztés által kifejezve : jelző névszó, attribútum); kiváló helyet foglal el itt a. birtokos-féle határozás, melynek kifejezője egyes ugor nyelvekben külön viszonyrag (genitivus) vagy e mellett (illetőleg e helyett) birtokos személyrag. Az igehatározások közt. még főfontosságú a tárgy (objectum) viszonyának kifejezése. A határozás külömbfóle viszonyainak azonban az egyes nyelvekben nem felelnek meg szintannyi alaki exponensek (azaz: viszony ragok). Könnyen észrevehető ugyanis, hogy egyazon viszonyrag gyakran többféle viszony kitételére van alkalmazva (pl. térbeli eredetet, ki- vagy elindulást jelentő ablativusrag az o/cviszony, vagy a nekiirányulás ragja, alativus a czél vagy idő határ kitételére stb.) E mellett azt látjuk, hogy a viszonyragok általánosabb eredeti értékei átvitelesen különösebb viszonyok kitételére szolgálnak. Ilymódon különösen a térbeli nyugvásra (maradásra) és mozgásra (haladásra) vonatkozó ragok, vagyis az általános úgynevezett helyviszonyi ragok sokféle másodlagos functiót teljesítenek. Ugyanezek szolgálnak megint különösebb viszonyok kitételére rendelt ragos-szók (névutók,. postpositiók) képzésére is, melyek egyes nyelvekben az eredeti egyszerű viszonyítókat részint ki is szorították a használatból (úgy hogy pl. «-ben»-féle ragos szó, vagyis «inessivus» rag az általánosabb «locativus» ragot pótolja). Másrészt meg kell jegyezni, hogy az egyes ugor nyelvek nem ritkán ugyanazon különösebb viszonyokat külömböző értékű ragokkal vagy ragos szókkal teszik ki (pl. a finn ember «beszéli adologból» [asiasta] = magy. «dologróZ»; a mordvin «csinál vlmit kezben» == finn «kézen» [kádellá] = magy. «kézvel». E tekintetben tehát csak az egyes nyelvek külön fejlődésében történt meg a megállapodás, a miért is a viszonyragok mindenféle használatának fejtegetése csakis az egyes nyelvek külön előadásába tartozik. Itt az ugor összeh. alaktanban a találtató viszonyragoknak csak eredeti vagy főértekét vehetjük számba, s e mellett összeh. nyomozásunk főleg a ragoknak alaki egyezését illeti, meg az egyes nyt-lvekbeli külön ragalakok megfejtését. NB. A névszónak viszonyragozásához tartoznak nemcsak a-