Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

24 HALÁSZ IGNÁCZ. lebbi rokona. Hogy aztán a tunguz az uráli ághoz csatlakozik-e szorosabban, mint a hogy Winkler véli, vagy pedig a mongoltörökhöz, mint Munkácsi állítja, azt még nagyon soká el döntetlenül kell hagynunk, mert elCbb ép oly beható összehasonlító vizsgálat alá kell vetnünk az altáji nyelveket, mint a hogy az ugor nyelvekkel megtörtént s mint a hogy én most az ugor-szamojéd nyelvcsoporttal megkísértem. Csak ha már megállapítottuk az uráli alapnyelvet, szabad ezt azután a többi szintén rekonstruált altáji alapnyelvekkel összevetnünk. Jelen tanulmányomból kétségtelenül kiviláglik, hogy az urálaltaji ősnyelv elágazásánál csakugyan az uráli ág vált ki először a többiből, és az ugorság és szamojédság között mutatkozó feltűnő egyezések csak úgy magyarázhatók, hogy e kiválás után az uráli ág még igen sokáig együtt maradt ós igen sok, csupán itt található sajátságot közösen fejtett ki, mielőtt az ugor és szamojéd ágra oszlott. A szamojédság behatóbb búvárlása minden esetre fontos az ugor összehasonlító nyelvészet szempontjából, mert mint egy-két példában bemutalni igyekeztem s mint majd a részletes fejtegetés alkalmával még bővebben kifejtem, több oly kérdésben világosítja föl a kutatót, melyre az ugorság körében hiában várja a feleletet.. I. Ugor-szamojéd szóegyezések.*) Ugor szókezdő Zs-nak a szamojédságban is k felel meg. Valamint azonban egyes ugor nyelvek külön életükben a mélyhangú *) Az ugor és szamojéd nyelvek megegyező szavait már többen megkísérlették összeállítani, de minden érdemleges magyarázat nélkül és úgyszólván semmi kritikával. A legelső ilyen összeállítás magától Castrén-től ered, a ki «Anteckningar om Samojediskans förvandtskap med de finska spráken» ez. értekezésében hat lapon közöl egy sorozat rokonnak tartott ugor-szam. szót (Suomi 1845. évf. 177—186. L). Másodszor Johann Adolf Lindström közölt a Suomi 1852. évfolyamában egy «Samling af med finskan beslágtade ord frán de uralska, altaiska och kaukasiska