Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Ismertetések - Simonyi Zsigmond: A Beszterczei Szójegyzék (Finály kiadása) 230

234 KALMÁR ELEK. irt a szerző, mint I. 36. férjeg= férjek, melyben k helyett áll a g. Melich J. fejtegetése (Ny. XXII. 174.) nem meggyőző. 1090. menieth: menied-nék van irva. 1137. zuniig: az t-k pontjel nélkül állnak, s így a szót zunugnak, sőt zunag-nak is lehet nézni. Szúnyug v. szúnyag ? Én inkább az utóbbit hiszem. XIV. 1159. haranga: a g után szóvégző jel áll, tehát lehet, hogy ezzel az a-t kitörültnek vette a leiró. 1164. lupta: a képmásban az afelett inkább csak papiros-szenny, nem Írásjel látszik, a t pedig r-nek is nézhető : lupra. Érteni persze így sem tudjuk. 1190. seregei: sseregel áll. 1193. zerdal h. zordéi áll. XV. 1254. pagacha: pakacha áll. 1263.pohanca: hatalmas botlás; az írásban hobarica áll. Lásd lentebb. 1270. vakarák tulajdonkép: vacharch. 3. Ejtés, magyarázatok. I. ^d.jierjiu unaka: ha itt «férfiu unoká»-t kellene gondolni, akkor utána «asszonyunoka* állna, nem «leány unoka». Tehát vagy megfejthetetlen az első szó, v&gyjiajiw áll ott, azaz «fiának fia», a második szóban személyrag nélkül, mint a tulajdonnevekben : Pálfi, Grálfi, vagy ebben : madáré, atyafi. L. 31. athyafiiv, 17. hug fiw, XIV. 1220. tyk fiiv (tyúk fi). Ebben az esetben itt két kitétellel van lefordítva a latin szó, mint több helyütt: V. 384: mazala vag feier malua, VIII. 662: festék vagy irha, IX. 791 : agár vagy horth, XIII. 1083: ez uz . (= éz, őz, vagyis kétféle ejtésben kellett a szónak élnie s a leiró mind a kettőt kitette) így gondolom ezt a két helyet is megfejthetőnek : X. 834: máza pahar: német maasz és pohár; XIV. 1212 : bogul mólon (csakhogy minő nyelvből való a mólon tj. 60. «canus ez olv. ősz» : inkább ész-nek olvasandó. 67. «sponsus vey olvasd vő» : nézetem szerint: vej, mint ebben: vej-e. II. 148. társak: igazat adok Melichnek, ki Nyr. XXII. 177. tar (azaz tarka) zsáknak olvassa. IV. 271. «nauta reviz olv. révész» : én itt oly különbséget találnék, mint édes és ídes közt, tehát a leiró így beszélhetett: révísz. 294. «pasar olv. pozsár» : megmaradnék apasár mellett, először mert több szóban van még itt a a mai o helyén : unaka I. 31. baynac III. 187., phathyal VII. 605., másodszor mert zs helyett s-t még gyermekkoromban is eleget hallottam felső Erdélyben : sinór, sajtár. 306. chuk hal «hogy az anguilla lehetett-e valaha magyarul esik, nagy kérdés.» Azt hiszem, ha a csík után ki van téve, hogy: hal, ez nem csíkot, hanem csíkhoz hasonló halat, tehát angolnát jelent. 317. vivarium idem versa: 1. Nyr. XXII. 179. Melich J. VI. 498. «murus kufal olv. kőfal» : nem, hanem kufal, ép így IX. 748 : kumyes: kumies, v nélkül. 510. akemyn olv. kémény*: kémíny, 1. IV. 271. 512. sobam : therm: ha «élénk tudata volt emberünknek, hogy