Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

AZ UGOR-SZAMOJÉD NYELVROKONSÁG KÉRDÉSE. 1 5 tekintve, itt sem találkozott eddig egy Budenz, a ki annak' a sokkal könnyebb feladatnak megoldására vállalkozott volna, hogy e csoportnak egymással úgyszólván dialektuBi viszonyban álló nyelveiből a török-tatár alapnyelv szókincsét és gammatikai ősvázát a mai tudomány követelményei szerint földolgozta volna. De nem is kell ily messzire mennünk. Hisz még az ugosság terén is csak az első nagy lépés történt. Ezt is csak a magyar és Donner szótári munkálata alapján a finn nyelvhez való viszonyában ismerjük s csak azon szempontból találjuk feldolgozva, hogy milyen tanulságokat szolgáltat a magyar nyelv és részben a finn szókincs őstörténetére nézve. Az ugorságnak teljes szókincse, összes közös grammatikai elemei azonban még mind ez ideig ismeretlenek és várják a hivatott kutatót és feldolgozót. Ilyen körülmények között csak kevés történt és történhetett az urál-altaji belső rokonság bebizonyítására és a mi történt, az is jórészt tapogatózás számba mehet. Castrén és Schott munkáin kívül legújabban Winkler Henrik szentelt egy vaskos kötetet s egyéb munkáiban egyes kitéréseket az urál-altáji rokonsági kérdés megvilágítására,1

) nálunk. Munkácsi Bernát foglalkozott magvas tanulmányában egy speciális összehasonlító kérdéssel, t. i. az altáji nyelvek számképzésével,2

) Budenz pedig ugor és szamojéd alaktani egyezéseket tárgyalt.3

) Nézetem szerint azonban mind Winkler, mind Munkácsi tanulmányai bizonyos tekintetben még idő előttiek, mert igen nagy kört ölelnek föl s csak az az út, melyet Budenz kísérlett meg, vezethet czélra. Valamint a speciális ugorság, úgy az altájiság terán is csak úgy érhetünk el igazi eredményt, ha az általános hasonlításnak minél szűkebb kört szabunk. Előbb az egyes nyelvterületeken külön-külön meg kell állapítanunk a biztos hangtörvényeket, csak azután foghatunk a hasonlítgatáshoz, mert máskép a hangtani alakulások tömkelegében könnyen megtévedhetünk. Épen azért én is csak az ugor és szamojéd nyelveket ölelem föl jelen tanulmányomban és még ott sem teszek a többi altájiságra kitéréseket, a hol ez a kitérés kínálva kínálkozik. Az ugorság *) H. Winkler: Uralaltaische Völker und Sprachen. 2) Budenz-Album 1884. 3) Hunfalvy-Album 1891.