Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 14

16 HALÁSZ IGNÁCZ. köréből kilépve az urál-altáji nyelvek közül első sorban mindenesetre a szamojédséggel kell foglalkoznunk. Elég ugyanis csak egy futó pillantást vetnünk a szamojéd nyelvek grammatikai alkatába és összegyűjtött szókincsük jegyzékébe s tisztába jövünk vele, hogy e nyelvcsoport és az ugorság között nem csupán külsőségek, hanem belső, a nyelvnek egész életét átható jelentékeny egyezések is találhatók, olyan egyezések, melyeket hiába keresünk az ugor és az urál-altájiság többi ágai között. Jelen dolgozatomban ezen egyezéseket szándékozom kimutatni és ez által kideríteni a viszonyt, mely az ugorság és szamojédség közt taláható. Nagyon természetes azonban, hogy bizonyos tekintetben az én munkám is ídőelőtti lesz, mert előbb a szamojédség terén is ugyanazon munkálkodásnak kellett volna megelőznie, a milyen az ugorság terén már megtörtént. Csakhogy sajnos, eddig a szamojédségről igen keveset tudunk. A róla rendelkezésünkre levő teljes anyag Castrén szamojéd nyelvtanában és szótárában van felhalmozva. Ámde a nyelvtant Castrén már be sem fejezhette s kiadását sem maga gondozta. így aztán hangtana is fogyatékos, alaktana sem teljes, a szóképzés érintve sincs, szintúgy hiányzik a mondattan, melyben a nyelvtan egyes utalásai szerint többi között a tárgyas ragozás fontos kérdése is beható megbeszélésben részesült volna. Az összegyűjtött szókincs is szegényes. Leggazdagabb az osztják-szamojéd nyelvé, de ez sem terjed többre, mint legfeljebb 1400 szóra. Ujabb időben az anyag tekintetében némileg gyarapodtak a szamojéd nyelvről való ismereteink. Budenz 1882-ben a Kanin félszigetéről való jurák szamojédokról jegyzett le öt mesét és apróbb mondatokat, végig ment velük Castrén ós Eeguly jurák szógyűjteményén s mind ezt a NyK. XXII. kötetében adta ki (a szótár csak halála után jelent meg), 1879-ben a kazáni missionarius társaság kiadásában is jelent meg négy füzet osztják-szamojéd nyelven (1. ezeket felemlítve NyK. XXII. k. 82. lap). Szibériai útja alkalmával Pápay Károlynak is alkalma nyílt néhány száz osztják-szamojéd szót gyűjteni és ezeket föl is használom a szóegyezések összeállításában. Ilyen csekély anyaggal rendelkezve foghatok hozzá a szamojéd-ugor rokonsági kérdés tárgyalásához és épen azért munkám inkább csak eszméitető és tájékoztató kíván lenni, s az a czélja,