Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: A Ny. Közlemények a multban s a jövőben 1

A MÚLTBAN ÉS A JÖVŐBEN. 11 közölt a könyörög, könyörül igékről (XVIII.), s ezenkívül a csuvas többes-számról is irt (XVII.). VÁMBÉRY ÁRMIN ez idő alatt két közlemény nyel járult a folyóirat tartalmához :«Aturkománok nyelvéről*) (XV.) és «B a s k i r dalok» (XVIL). — Jobbára a törökséggel foglalkozott KUNOS IGNÁCZ. így közölte a maga gyűjtötte török népszíndarabokat (XX. XXL), azután ismertette a kisázsiai török nyelvjárást és egy ó-török nyelvemléket (XXII.). Azelőtt ismételten foglalkozott a mordvin nyelvvel (XVI. XVII. XIX.) s a magyar népetymologiával (XVIL). Ezzel vázoltuk a BUDENZ szerkesztette kötetek tartalmát, mely a maga tervszerűségével minden ékesszólásnál jobban magasztalja mesterünknek tudományos szellemét és rendkívüli hatását. 1892 tavaszán elköltözött közülünk BUDENZ JÓZSEF, S ámbár munkássága sok tekintetben befejezetlen maradt, meg volt mutatva az út, ki volt jelölve az irány, melyben nyelvtudományunknak haladni kell. De, noha az urál-altaji nyelvészet terén e folyóiratnak tovább is az ő nyomdokain kell haladnia, a viszonyok mégis némi programm-változtatást tesznek szükségessé, s erre nézve az új szerkesztő a következő előterjesztéssel kért fölhatalmazást az Akadémia nyelvtudományi bizottságától : 1878-ban, midőn BUDENZ JÓZSEF vette át a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztését, a folyóiratnak munkakörét, mely azelőtt tágabb volt, meg kellett szorítani, mert a BUDENZ irodalmi s egyetemi működése által fölvirágzó ugor nyelvészet mindig nagyobb tért kívánt s ezt egyebütt nem kaphatta, mint a Ny. Közleményekben. Azóta azonban a hazánkbeli ugor és altáji nyelvészet anynyira megtermékenyedett, hogy a Ny. Közlemények tere is szűknek bizonyult. A bold. szerkesztő buzgólkodása s az Akadémia nagylelkű támogatása nagyobb-szabású külön munkák kiadását tette lehetővé. Míg azelőtt HUNFAL VY vogul s osztják könyvei a Ny. Közlemények egy-egy kötetét foglalták el, addig most MUNKÁCSI votják s vogul, HALÁSZ lapp, KUNOS török gyűjtései és MUNKÁCSI Votják Szótára több testes kötetre terjedő külön kiadványok alakjában láthatnak napvilágot. Ennélfogva a Ny. Közleményeknek ma már csak a kisebb anyaggyűjtő és földolgozó munkálatok maradnak. Ezek meg nem töltenek be évenként egy 30 íves kötetet, pedig kívánatos, hogy a Ny. Közlemények rendes idő-