Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: A Ny. Közlemények a multban s a jövőben 1

12 A NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK közökben megjelenő folyóirattá váljék, — legczélszertibben negyedévessé, mint az Irodalomtörténeti Közlemények s más tudományos folyóiratok, — akkor pedig minden évfolyamnak egy-egy befejezett kötetet kell alkotnia. Másfelől az Egyetemes Philologiai Közlöm/, melyre bízva volt eddig a többi nyelvészeti ágaknak magyar nyelven való művelése, rendkívül terjedelmes tárgykörénél fogva — mely magában foglalja a régi s újabb irodalmak történetét, a klasszikus régiségtant s egyáltalán a klasszikus nyelvek egész philologiáját, — kevés tért adhatott a tulajdonképi nyelvészetnek. Már pedig kívánatos, hogy pl. a hazai nép faj okra való tekintettel m egfelelő tért nyissunk a germán, szláv és román nyelvészetnek, — kívánatos, hogy tért adjunk a nálunk mindinkább kifejlő keleti nyelvészet művelésének, s azoníölül mindnyájunk okulására az általános nyelvészetnek is, melynek a Steinthal- és Techmer-féle folyóiratok megszűnése óta amúgy sincs könnyen hozzáférhető orgánuma. Végül szükség van arra, a mit eddig majdnem teljesen elhanyagoltunk: hogy a külföldi nyelvészet fontosabb jelenségeit lehetőleg rendszeresen ismertessük. Tapasztalatból tudjuk, hogy nyelvészeink s kivált középiskolai professzoraink kevéssé ismerik a külföldi szaklapokat s általában a virágzó szakbeli irodalmat, pedig ha időről időre figyelmeztetni fogjuk rá, a termékenyítő hatás bizonyára nem fog elmaradni. E czél elérésére szükséges, hogy folyóiratunk sokoldalú és érdekes tartalommal igyekezzék magának újabb s nagyobb olvasó közönséget hódítani. Mindezen okoknál fogva a Ny. Közleményeknek ezentúl általánosabb körű folyóirattá kell válni, ámbár magától értetődik, hogy a magyar s ugor nyelvészet természetszerűleg meg fogják benne tartani hagyományos elsőbbségüket. Az előadottak szerint tehát folyóiratunk közölni fog: 1. magyar s egyéb ugor s általában ural altáji tárgyú értekezéseket s anyaggyűjteményeket; 2. germán, szláv, román, sémi s általános nyelvészeti munkálatokat ; 3. esetleg eihnographiai, s müveltségtörténeti, mythologiai értekezéseket, a mennyiben nyelvészeti eszközökkel dolgoznak (pl. a kultúra szavairól); 4. bíráló és tájékoztató ismertetéseket a nyelvészeti irodalomnak minden ágából; 5. kisebb közléseket: szófejtéseket, magyarázatokat, nyelvészeti híreket stb.