Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: A Ny. Közlemények a multban s a jövőben 1

10 A NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK költési Gyűjteményben s a Votják Szótárban. Ama ((nyelvtanulmányok*) nagy körültekintéssel tárgyalták a votják nyelvnek idegen (török és orosz) elemeit. — Második, szibériai tanulmányútja első eredménye volt az egyes vogul nyelvjárások ismertetése (XXI. XXIL).— Szintén saját tapasztalatai alapján írta le aránk nézve legfontosabb török nyelvnek, a csuvasnak, hangjait (XXL). Azonkívül kimutatta a j a k u t nyelvnek a többi törökséggel egyező genitivusát (XVIL), továbbá számos adalékot közölt a nyelvünkbeli török elemekhez (XX. XXI.) s a déli szláv nyelvek magyar el em e i h e z (XVIL). — Említendő még az ugor szókezdő médiáról való összehasonlító tanulmánya (XVI.). Finn nyelvjárásokat ismertetett SZINNYEI JÓZSEF (XVI.); azonfölül összeállította RÉVAI magyar-ugor nyelvhasonlítása eredményeit (XV.). SETÁLA EMIL a finn nyelvnek lív és vepsz dialektusaiból adott tanulságos közléseket (XXL XXIL). — STEUER JÁNOS az ugor momentán -p képzőt nyomozta a finnben (XIX.), azután a mordvin comitativust tárgyalta (XX.) s általában a mordvin határozókat tekintettel a finn nyelvre (XXIL). — VASVERŐ RAJMUND kimutatta a v o g u 1 nyelvnek műveltető -l képzőjét (XIX.), tárgyalta ugyanannak essivusát (XX.), végre «egy ,epe' jelentésű szót az ugor nyelvekben» (XXL). —BADICS FERENCZ összeállította a hang és alaktani sajátságokat, melyek a többi ugorsággal szemben amagyart jellemzik. (XV.) A magyar nyelvre vonatkozó dolgozatok közül még a következőket említhetjük : SIMONYI ZSIGMOND részletesen ismertette s elemezte a gyakorító és mozzanatos igék képzését (XVI. XVIL). — VOLF GYÖRGY a magyar helyesírás eredetéről értekezett, különösen a sziszegő hangok jelöléséről (XIX.). — BALASSA JÓZSEF a magyar hangtant műveli. Leírta pontos megfigyelések alapján a hangok képzését (képekkel XXL), továbbá a magyar hangsúlyt (uo.), tárgyalta az ugor mássalhangzócsoportok egyszerűsítését a magyarban (XVIL) és a szóvégző önhangzók viszontagságait (XIX.). — Kis IGNÁCZ terjedelmes tanulmány tárgyává tette Pázm ány ny el vét (XV.). SZIGETHY ISTVÁN az Erdy-codex nyelvi sajátságait tárgyalta (XV.),ZOLTVÁNYIRÉN pedig a Nádor-codexéit (XVIL XIX.). — CSOPEY LÁSZLÓ kimutatta a rutén nyelvbe átment magyar szókat (XVI.). — Végre PATRUBÁNY LUKÁCS egy szófejtő czikket