Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: A Ny. Közlemények a multban s a jövőben 1

A MÚLTBAN ÉS A JÖVŐBEN. 9 — ez esetben közreműködni igazán elsőrangú kötelesség* (Nyr. IX. 395). A Ny. Közleményeknek azt a nyolcz kötetét, mely 1879-től 1892-ig jelent meg (XV.—XXII.) majdnem egészen BUDBNZ S az Ő* iskolájából kikerült nyelvésznemzedék munkálatai töltik be. Itt jelent meg a mesternek egyik legfontosabb műve, az ugor nyelvek összehasonlító alaktana (XVIII. XX.), melynek kiegészítő részeit most közöljük hagyatékából (XXII. XXIII.). Kisebb összehasonlító dolgozatai: az ugornyelveknek elágazásáról (XV. XVI.), az ugor 3. szem. névmás eredeti alakjáról s az ugor számnevek rendszeréről (XXL). — Az ugorság különféle részeiből nyelvmutatványokat közölt: így a vogulból XIX.r osztjákból XVIL, zürjénből XV., mordvinból XVI. — De másfelől elérkezettnek látta az időt, hogy az ugorságon túlmenve a távolabbi rokon nyelveket is tárgyalás alá vegye. így ismertette tüzetesen az ugorsághoz legközelebb álló szamoj éd nyelvek egyikét (XXII.), továbbá a szorosabb értelemben vett altáji nyelvek közül a m a n d s u t (XX.), amongolt (XXL), s a török nyelvek közül a jakutot (XIX.). Ezenkívül tüzetesen s megérdemelt szigorúsággal bírálta VÁMBÉRY-nak a magyarok eredetéről írt könyvét (XVIL XVIII.). BUDENZ munkái mellett legtöbb tért foglalnak el tanítványai közül HALÁSZ és MUNKÁCSI dolgozatai. HALÁSZ IGNÁCZ főleg a lapp nyelvjárások kimerítő ismertetésével szerzett magának érdemeket. Először az addigi közlések alapján svéd-lapp nyelvtant és olvasmányokat adott (XVI.) s nyelvtani vázlatot készített azon orosz-lapp szövegekből, melyeket szintén a Ny. Közleményekben adott ki GENETZ ARVID (XV.). — Utóbb maga utazgatván a lappok közt a maga gyűjtötte anyag alapján ismertette behatóbban a különböző nyelvjárásokat (XIX. XX. XXII.) s végre összefoglalva tárgyalta a lapp dialektusok hangalakját (XXIL). — Ezenkívül zürj én nyelvmutatványokat adott ki (XVIL), továbbá adalékokat a déli szláv nyelvekbe került magyar elemekhez (XVIII.). MUNKÁCSI BERNÁT közlései főleg a votják, vogul és csuvasnyelvek terén mozognak. Votják nyelvtanulmányai (XVIL XVIII.) mintegy előkészületül szolgáltak a votják nép közt tett tanulmányútjához, melynek eredményei külön jelentek meg a Votják Nép-