Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

8 A VOGUL NYELVJÁRÁSOK. Kettős számú birtokos. 1. kw alánom kettőnk házai luánám jerránám pernánam 2. kwálán kettőtök « luán jerrán pernán 3. kwálán kettejük « luán jerrán pernán Többes számú birtokos. 1. kwálánou házaink luánou jerránan pernánau 2. kwdlan házaitok luan jerrdn pernán 3. kwdlan házaik luan jerrdn pernán c) Kettős számú birtok. Egyes szám 3. szem. Példák: sümén khum sámd kwdn at vdjlrjd szemes férfi az ő két szemét le nem veszi róla (Töma-jeri) \ samá j'inifii szemei nagyok || táu luánjámési az ő két lova jó. Megjegyzendők: Az egyes birtokra vonatkozó egyes 3 személyü birtokosrag alakja magánhangzón végződő tőknél: <dt,• mássalhangzón végződőknél rendesen -á / de néha -at is, pl. tör kendő (éjsz. vog. tar) : torát kendője | poj, pojlay gazdagság: poját, pojlayát || lü ló (tő: luiv-): luá és luát \ n&l orr: nalá és nalát. Néha a teljesebb éjszaki vogul-féle -tá alak is előkerül, pl. khum férfi: khumta \ üp néne: üptáj il-poql előrész: uj ütd-poqltán qrqkh punau a medve elé pálinka tétetik (Ethnogr. jegyz.) Eagok előtt rendesen egy még bővebb, •étá alakú 3. személy lép föl, pl. ndm név: námétám nevét \jáU ijj: jáitétám \ löy út: l'önkhétán útjára | oqmp eb : oqmpétán ebének || pánk fej: pdnkétám és pánkám fejét. Úgy látszik az utóbbi alak a kétféle (-á és -tá) harmadik személyü rag összetétele és szabályos gyöngülése útján keletkezett a mint a magyarban is alakultak, ilyen módon szarvája, majája alakok a nyelvjárásokban (1. Nyelvőrkalauz 101. 1.). 2. Mint az éjszaki vogulban néha itt is tapasztaljuk, hogy a névutók teljesebb végzettel jelentkeznek a személyragozásban, pl. mas-évi, miatt: at-khafikha at nqmsi ám-mqsám (éjszaki vogulúl: am má'éslém) senki sem gondol én értem (felőlem) | nüpél felé : oqmp ndu nűpldn sautéylenti (éjszaki vogulúl: nan nüpélén) az eb feléd örül (örvendve fut eléd). Itt nyilván a lativ -á végzettel van dolgunk, mely a puszta szóvégről lekopott. Ugyanígy hangzik: ám tarám én felém, ndu tarán (nem : tarém, mint pl.:

kwdlém, pernem)

;