Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

KÖZÉPLOZVAIVOGUL NYELVJÁRÁS. 9 v. ö. éjsz. vog. torV ellen, szembe, felé. — Az éjszaki vog. voipi <«hasonló, minőségű» szó (1. 3. §., 5.) személyragos voipilém, voipilén alakjainak megfelelöleg a középlozvaiban is van: dm uipldm khum magamféle ember, ndu uipldn kh. magadféle e., tdu uipld; min uipldm khummi mi kettőnkhöz hasonló emberek, nin uipldn, tin uipldn ; man uiplau, nan uiplin, tan uipldn. 4. §. Névmások. a) Személyi névmások. Nominativus: Sing. dm én, ndu te, tdu ő Dual. min mi ketten, nin ti ketten, tin ők ketten Plur. man mi, nan ti, tan ők Accusativus: Sing. ön, nan, tdwam (vagy: tdivétdm) Dual. mindm, nindn, tindn Plur. manau, nandn, tanán Dativus: Sing. ön, nan (vagy : önémné, ndnné), tdwdn Dual. mindm, nindn, tindn Plur. manaun, nanan, tanán Ablativus : dm-poalém, ndu-poalén; man poalau stb. Nyomatékosított személyi névmások: dménk (vagy dmk), dmki, ámkém én magam, ndnk te magad, tákw ő maga; mink csak mi ketten, nink, tink; mánk csak mi, nank, tank; vagy összetóve az egyszerű személyi névmásokkal: dm-dmk, ndu-ndnk, tdu-tdkív, minmink stb. Viszonyraggal látunk egy ilyfajta névmást e példában: Idy tdhvtan at tqrti szót nem enged magához szólani (CJIOBO He ^onycKaeT'L #0 ceöa). Külön «ipse» jelentésű névmás: tdkw-asd, pl. khep tdkw-asd pal kh&lps a ladik maga magától repedt meg (caMa coöoio pacKO.10-Jiácb) | dm lüüé-kdrkém tdkw-q,sd (tdkw urat) jq,mi az én kisdedem maga jár (nem kell neki vezető). Ez az asd nyilván a 3. személyű birtokosragot tartalmazza végzetében; alapszava pedig a «maga» jelentésű finn itse, mord. es, cser eske, zürj. as, votj. as (tő: ask-; a kazáni dialektusban: aském, askéd, askéz) és ac: acim, acid stb. vogul megfelelője.*) *) Noha nem éppen szorosan egyező «maga» jelentésben, megtaláljuk eme középlozvai as-nak mását az éjszaki vogulban is.