Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

-A vopl nyelvjárások szóragozása. II. Középlozvai vogul nyelvjárás. A) Névszó-ragozás. 1. 8. Névszó-tő. A középlozvai, valamint a déli vogul nyelvjárások általában, igen gyakran tüntetnek fel fogyatkozott hangtestű grammatikai végzeteket és szótőket a megfelelő éjszaki vogul alakhoz képest. Mint ilyen körülmények között rendesen történik, föllépnek bizonyos hangtani föltótelek mellett a csonka tőalakok eredeti teljesebb másai, illetőleg ezeknek sajátnemű elváltozásai is s változatossá teszik a külömben egyszerű grammatikai szerkezet képét. Ilyen esetek a névszókra nézve a középlozvai nyelvjárásban a következők: 1. A puszta (nem mássalhangzóval kapcsolt) tővégi y spiráns csupán a nyílt a, a, magánhangzós végzetek előtt marad meg föltétlenül ez alakjában, egyébként i magánhangzóvá olvad, pl; jdy-: nom. jái atya, acc. jdimé, lat. jdiné, birtokosragokkal : jaim,jain, de 3. szem. jdyd, plur. 1 szem. jdyau, 2. sz. jdydn \ tay- : nom. tai ág, loc. tait, birtokosragokkal: taim, tain, taya, tayau \ sdy-: nom. sái hajfonat; sdim, sdin, sdyd. A tőnek hosszú magánhangzója?

vagy diphtongusa után megmarad a

y az é kötőhangzós végzetek előtt is, míg a csonka alakban a nyomába lépő I esetleg el is tűnhetik, pl. woqi erő (woqital erőtlen): lat. woqn, instrum. woqryél, birtokosragokkal: woq,yém, woqyén, woqryd, woq,yau, woqydn || lü düh, harag (éjsz. law) : lüyém, ínyén, lüyd \ ne nő (nétal nőtlen, nején nős): néyém, néyén, néydt, néyau, néydn | mo fold (moyas földfelület, meyén földes): m&yém,, möyén, möydt, möyau, möydn. Ezekben: 11 fark, ri hőség a csonka tőnek I véghangzója elnyeli a NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXII. 1