Nyelvtudományi Közlemények 22. kötet (1890)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások szóragozása (mutatványokkal) - II. Közép-lozvai nyelvjárás 1

KÖZÉPLOZVAI VOGUL NYELVJÁEÁS. 17 ön! a mikor reám szorulsz, hívjál engem! \is «kor» : án-te isié ebben a korban | törém «ég; idő»: pés is-törémt hajdan, a régi idő­ben, an törémt mostanság, khwql-törémt reggeli időben | soa.it, íé-é. rögtön, azonnal (eeitaacb) | pés «régi» ipééné (essivus) régen, előbb, pl. khot ndu ölsén pésné hol voltál te előbb (npeaí^e r^ TH acHJii.); pés-tail régtől fogva, pl. p. t. tit öli (,a,aBHO s^fccb atHBeTi,); v. ö. az utóbbi adatra nézve éjsz. vog. máú-ta'U kis kortól fogva, mönt-ta'il, möl-t. régtől fogva, yünt-t. vlmikortól fogva || té khqtél ma, moto-kh. tegnap, ilnén kh. harmadnap, jin khatél (pl. eséltém) éjjel nappal (dolgozom), khqtldn nappal | khwolt reggel, khwoltán, khivolit hol­nap | líd este \ji «éj« és «éjjel» (pl. dm ji joytsém én éjjel érkez­tem) | toal tél: toqld télen, tujd-törém tavasz : tujd-poqld tavaszszal, tui-törém nyár: tuja nyáron, tdkivés ősz : tdkivsd ősszel; Hal toal él minen, pdrdl' tuj iljhvén el télen mész, visszi nyáron jössz (Tan­lén Paskér). Az időhatár (meddig? mennyi ideig?) kifejezésére urna, mulnd igenévi szerkezetek szolgálnak, melyeknek végzete a transl. -d ragot foglalja magában (= éjsz. vog. ürndV várakozásnyira, mülnái' elmúlásig), pl. dtd khürém khatél urna, tan pasi illata három napig szaglik (Luop-titj.), dt khatél mulnd möm penkhéloqlét öt napig részegeskedik a nép (Sint-ja oa-ij.J. Térbeli fogalmak képes alkalmazásai a következő időhatár­zók : jani soká (tkp. nagy), vöt rövid ideig (tkp. rövid, pl. jani mdn vöt minét soká, vagy rövid ideig mennek); janit régen (pl. janit íii ölsém, ,a;aBH0 ŐHJIT. 3,11,'fecb) | khivqéd sokáig (tkp. hosszú, pl. khivqsd murim sokáig merülök a víz alá, ,a;o;iro Hbipaio); khiuqsát régen (pl. mdt hhw. at öls valami régen nem volt, ne ^aBHO 6HJTI>) | té khalt ekközben, ezen idő alatt, td-khalt akközben, azon idő alatt || drin többé, tovább, ezentúl, pl. drin at joyti többé nem jön. Önálló időhatárzó szók: an most | us már (pl. ué dm kicdn­miném a yso> yüfly) | ös még (pl. ös mand ér voqrén ? hát még mit fogsz csinálni? eme x iero Öy^euib ^,-fcjiaTb?) | tvüinst, wüét, dn-iminst éppen most, nem régen, (ceííqacb TOJibKO, pl. toqt ivüinét nukh­kwdsémlenti a tűz éppen most gyulád föl; mar-mqs minen, icüstjoyt­sén mért mész el, nem régen jöttél; án-ivüinét úüplayts nem régen nősült, He ,a,aBHO TOIKHO ateHHjica) | jatél későbben, azután, jatén­takh (éjsz. vog. jotél-tay id., pl. tai sajimtilém, at tapi; jatén-takh sajimtilém, tölmdti töröm az ágat, nem törik el; azután töröm, leszar kad. Kdsméy-vuorj.) \ dnkivant (Reg. írása szerint dn-kwdnt) később,. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents