Nyelvtudományi Közlemények 21. kötet (1887)

Ismertetések és birálatok - Munkácsi B.: Weske Mihály: A cseremisz nyelv dialektusairól (oroszul). 477

PERVUCHIN: VOT.TÁK VALLÁSOS HAGYOMÁNYOK. 477 3. Puniles bi£zä cogisa ié soä ud lesti. — A kutyának levágva a farkát nem teszed juhhá (kutyából nem lesz szalonna). 4. Pars-suräz, kuräg-noniäz, surlo-purtäz utca! — Keress disznószarvat, tyúkcsecset, sarlóhüvelyt! (csomót keres a kákán). 5. Parslän nil! pidiz: gozi-vüinug bigati silini ; kuräglän kikkä-no pidiz: bigatä silini. — A disznónak négy a lába: kötélen nem tud megállani; a tyúknak kettő van: meg tud rajta állani. 6. Kizlän kuliez viéijaz usä. — A fenyő toboza a tövéhez égik (nem esik az alma messze fájától). 7. gutäs buráin, ad'ami käämin, — Az ölyv szárnyával, ember erejével (boldogul). 8. Kcj-kaj kuhnin, ad'amd, amalin. — Állat erővel, ember fogással (boldogul). 9. Pesterez gek, nanez evei. — Kosara nagy, kenyere nincs (fenn az ernyő, nincsen kas). 10. Uzir kort-cogän evei sukkämin. — A gazdagság nincs vasszeggel leverve (a szerencse mulandó). 11. cin lidfisa vetlo. — Füstöt számlálva (azaz : tétlenül) járnak. 12. ósta kozma — sifandä kormu ! — Uram-segíts! — seggedet vakard! (крестился, крестился, — да на первомъ-же тагу и провалился: vetegette a keresztet; de az első lépésre feldőlt). 13. Astan-karlängureéez ßuZit, Kuzon-karUin bazarez paskit.— Astan (? Astrachan) városnak a hegye magas, Kazán városnak a piacza téres (знаютъ боярина по каФтану, а купца по карману: ismerik az uraságot a kaftánjáról, a kereskedőt pedig a zsebéről). 14. Kecän, tagaän ид täro. — Kecske a kossal nem férnek meg. Изсл'Бдоватя о нар-Ыахь черемисскаго языка. I. Д-ра М. Весве. Казань. 1889. — A cseremisz nyelv dialektusaira vonatkozó nyomozások. I. füzet. Irta dr. W e s k e Mihály. Kazán, 1889. (50 lap.) A kazáni egyetem mellett fönnálló archasologiai, történeti és ethnographiai társaság az 1888. év nyarán egy háromtagú — Szmirnov ós Weske tanárokból, továbbá Traubenberg múzeumi őrből álló — expeditiót küldött ki a cseremiszek ethnographiai és nyelvészeti tanulmányára. Ez expeditió munkásságának eredmé-