Nyelvtudományi Közlemények 21. kötet (1887)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Csuvas nyelvészeti jegyzetek. 1

10 MUNKÁCSI BERNÁT. Zol. és Mát. 7, 25; cbH3HM villám Z. 9HC§M Mát. 24, 17), a midőn az s-féle hang voltaképen nem s}

hanem I (középhang s és £ között). Mélyhangu szóban az esetleg előforduló palatalisatio energikus: vir. id'as kérdezni, sorla sarló szavakban a d' = magy. gy, a s = or. ci» (pl. céMra, cK>,a,a). 4. A Y, yt

f

(= eh e német szavakban: ich, weich), y (az előbbinek lágya) hangokat a Jakovlev-féle irodalom egyformán x-val jelöli, melyet azonban egész pontosan olvashatunk azon szabály szemmeltartásával, hogy mélyhangú szóban csak y, illetőleg szóközépen y, magashanguban csak y, illetőleg szóközépen y lehet. A y, y spiránsokat Zol. r-vel jelzi, mely azonban a p-nek is betűje: ayal! ingyen = arajib Z.; áyér utolsó = arbip Z.; ugyanilyenek még nála: ayér- fohászkodni, ajuryáléy hasszíj, iryan (ftbipraH Z.) józan; uryáléy iionepe'iHMK'b, uryamay (opraMaK Z.) mézeskalácsból készült ló, kayal lusta, yólyg (xojiry) üres, julyaiv rest, céyét sajt, soya eke, soyan hagyma. — A v és tv a forrásokban egyformán B betűvel Íródik, mely a szó elején r-nek, közepén és végén (ritka kivétellel, pl. '/évei nap) w-nek olvasandó. — c (— i-\-é) ós5 (vagy mint votják közléseimben írtam: d = d'+s) a déli nyelvterületen rendes megfelelői az éjszaki c és 5 hangoknak; az orosz források mind a négy mássalhangzót *i nek írják. Mássalhangzócsoportok voltaképen nem fordulnak elő csuvas szók kezdetén s ha Zol. ós régibb források ilyeneket írnak: KBaK kék, KBarap3bHH galamb, XBaT erő, xB3Jib nap; Kpy vő, xpecb kereszt; ncapa murmeltier — az fogyatékos hangjelzés, melylyel szemben a Jakovlev-féle irodalomban teljesebb alakokat találunk, mint: KáBanap*iaH (Mát. 3, 16; =s kéivagargan), xaBaT (u. o. 1, 18; = yéwat), xéBejr (u. o. % 1; = -/évet), Kepy (u. 0. 9, 15; == kérii), xépec (u. 0. 10, 38 ; = yéres). A szóközépi mássalhangzó-csoportok sem oly sűrűek a valóságban, mint Zol. szótárában látjuk, máskép hangzanak pl. a következők: ceKjie kapocs = éégét, KOKJie pástétom — hogét | CHXH- cseppegni = séy°n-, cboxp- kiáltani = suyér-, MaKpa- sírni = magér- | CBHHH idegen = sínén; Topi

ma szénvonó = turgéga. — Magánhangzók kihagyásáról lévén szó, megemlítjük itt, hogy a szó végén is többször hallható magánhangzó olyan adatokban, melyekben azt Zol. szótára nem jelzi, pl. y%é olló : xa*i Z.; yóréé erősség: xopcB; jíwé gyakori: 10; túré pej (ló): Top ; síidé világosság : CbyT; vir. pé^égé, an. pécké fűrész :