Nyelvtudományi Közlemények 21. kötet (1887)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Csuvas nyelvészeti jegyzetek. 1

CSUVAS NYELVÉSZETI JEGYZETEK. 9 lissal kapcsolatban — fordulhatnak elő, lényegesen • külömböznek az európai nyelvek ilynemű hangjaitól. Kiejtésükben ugyanis oly csekély fokú a «lágy» mássalhangzókat jellemző zöngés (hangszalag-rezgés, stimmton), hogy csaknem a «kemények» benyomását gyakorolják a fülre, minélfogva a Jakovlev féle irodalom tényleg a K, T, n stb. betűket használja jelölésükre az alkalmasabbnak látszó r, £, 6 stb. helyett.*) Ügyanily hangokat észlelt Porkka Volmari a finnek ingermanlandi dialektusában is, melyeket «Ueber den Ingriscben Dialekt» (Helsingfors. 1885) czímű művében Hoffory után «reducirte- medi8e» névvel tárgyal (d. h. mediae bei welchen der stimmton nur auf ein geringes minimum reducirt ist . . . . welche alsó eine mittelstufe zwischen den tonlosen und tönenden consonanten bilden» 28—31. 1.). 2. Egyszerű tenuis vagy kemény spiráns csak a szó elején, vagy végén hallható, minélfogva az efféle hangjelzések, mint Zol. szótárában: Kyityp mell, KynyK kakuk, Kypica pulyka, ctyp'raH csuka, api

ia szekrény (ezek helyett:

kógor, kukku, kgrkka, égrdan, arza) hibásak. Szó közepén ilyen mássalhangzó csak nyújtott alakjában fordulhat elő, mely nyújtott alak dialectice esetleg megfelelő egyszerű médiával váltakozhatik, pl. an. kógor mell: vir. kokkor, an. ilttén arany: vir. Üdém (1. több példát a dialektusok tárgyalásánál). 3. A dentalis mássalhangzók csak mélyhangú szóban állhatnak, magashanguban (még ii és ii szomszédságában is) jésités alá esnek. De meg kell jegyeznünk, hogy ez a jésités korántsem olyan minőségű, mint pl. a magyar ty és gy hangoké (vagy az orosz ;I,'6JIO, OTeu,T> szavaké), hanem sokkal gyengébb, a nyelvnek az Ínyhez való tolulása sokkal kevésbé energikus. Forrásaink (kivéve Eegulyt) nem is jelölik meg a palatalisatiót a magashangu szóban, kivéve néhány adatban az s szókezdőnél (pl. cbujih szél előtt vagy után meglágyulnak. Bőséges példát nyújt erre az alább közölt textus-mutatvány. *) Ez eljárásnak psedagogiai czélja az, hogy a növendék ne ejtse egyformán az orosz r, p, 6 stb. hangokat a csuvas médiákkal. Attól nincs mit félni, hogy a csuvas anyanyelvű a csuvas szó közepén álló i, T, II betűket k, t, p hangokkal ejtse, minthogy ezt még orosz szóban is csak fáradságos tanulással lehet vele eléretni.