Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Kisebb közlések - Dr. Munkácsi Bernát: Újabb adalékok a magyar nyelv török elemeihez. 467

468 KISEBB KÖZLÉSEK. pedig általában «bosszantó*, mintVámbéry — a hirtelen előkapott tör. bos- «haragudni, bosszankodni* igéből való származtatás kedvéért magyarázza (Magyarok Eredete 389. 1.).*) Alakra nézve a boszorkány-t igen alkalmasan csuvasosnak lehetne tartani, a menynyiben a tőszótagbeli a-noik o-ra való változása épen egyik jellemző sajátsága a nevezett nyelvnek, pl. pólé hal: köztör. bálik; por van, porná ujj, pos fej, pot- sülyedni: köztör. bar,, barinak, bas, bat- és maga a bas- «nyomni» = csuv. pos-, pus-. Azomban figyelembe veendő, hogy a többi török-magyar kölcsönszók közül egyetlen egy sem mutat fel ilyen a—o-féle hangmélyedést (v. ö. alma, árok, árpa, ál, balta, csalán, dara, daru, gyapjú, hangya, kalpag,, kapu, sárga, saru, szán, szakái, szál, tanú, tar), pedig van olyan ide való adatunk is, melyben a csuvas eredetre külön bizonyítékunk is van, mint: karó: tör. kazak és hanga-fű «sinapis arvensiso: csag. kamgak. Ez arra mutat, hogy az első török-magyar nyelvi érintkezés idejében még nem indult meg a csuvasban a szóban forgó hangváltozás folyamata, minélfogva boszorkány kezdő szótagjának o-ja okszerűbben assimilatió útján keletkezettnek vehető' olyan formán, hogy az eredeti basurkan, vagy akár basturkan (v. ö. buzdogány és buzogány) alakból előbb buszurkán lett a magyarban. s aztán ebből a nyelv rendes hangbeli fejlődésével: boszorkány. buga 1. tompa, csonka, életlen, rövid: buga szarvú ökör v. kos (= kis, csonka szarvú, vagy épen szarvatlan), buga ködmen (= prémtelen, azaz csonka k.), buga mágnás (= kurta in., fertály m.). L. Nagyszigethi Kálmán közlését: Nyelvőr XV, 410. — *) V. ö. itt a volgai tatárok és kirgizek egy daemonjának, az Albastinak nevét, mely úgy látszik az al «csalás, hamisság, ravaszság)) és basti «nyomás, nyomott* (v. ö. jakut batti druck, bedrücken és caparti feindlicher überfall, Haőirh, ettől: cap- überfallen. Budag. I, 452.) szók olyféle összetétele mint a Kudatku Bilik 3. fejezetében a Kün-tokti «napszülött» és Aj-toldi ((holdtöltéi) tulajdonnevek. Bálint G. csakugyan egyszerűen «boszorkánynyomás »-nak fordítja, mi mindenesetre — a mint szóbeli közlés után magam is tudom — egyik fődolga az Albasti-nak, mely mellett azonban ép úgy mint a magy. boszorkány sok másféle működésben is megjelenik a nép képzeletében. L. erre nézve a «Votják népköltészeti hagyományok* közt közölt babonák 45. és 139.. számait, továbbá a 52. lapon közölt mesét. Budagov is általában «házi manó»-nak OHOMOBOH, HC^HCTHH ^yxt) magyarázza.