Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Kisebb közlések - Dr. Munkácsi Bernát: Újabb adalékok a magyar nyelv török elemeihez. 467

KISEBB KÖZLÉSEK. Ujabb adalékok a magyar nyelv török elemeihez. Boszorkány — votják «Busturgan házi manó, kobold, mely álom idején megnyomkodja az embereket, annak pedig, a kit szeret, összekuszálja a haját és szakálát. Ha valakinek boszorkánynyomása volt, azt mondják róla, hogy megnyomta a Busturgan (BycTypraHT>: ^OMOBOH, cycfe^KO. OHT> BO BpeMH CHa .naBMTTj jno^efl pa^n myTKH; Koro JIIOÖHTB, y Toro nepenyTHBaeTr

L BOJiocbi H öopo^y.

ECJIH cjiyi

iaeTca itomMapi., roBopaTt

^TO ^aBiiTTb EycTypraHi>)». Ezt a magyar mythologiára nézve rendkívül fontos adatot Verescsagin G., votják nemzetiségű író «BOTHKH CocHOBCKaro Kpaa» czímű művében olvassuk (28. 1.), mely a szentpétervári orosz Földrajzi társaság közleményeinek («H3Btcr

ria

HMII. Pyccií. Feorpaa*. oŐm,ecTBa») XX. kötetében jelent meg 1884-ben. Kétségtelen, hogy ez a votj. busturgan török s különösen csuvas eredetű, a «nyomni» jelentésű csuv. pus-, pos-, köztörök bas- ige causativumának nom. agentis (csuv. jnistérgan, régebben: *busturgan) alakja. E causativumnak általános «megnyomni, szorítani, szorongatnia jelentése mellett (v. ö. csuv. pustér-, puzér-, an. pozér- npn,n,aBHTb TIÍÍMT>,

npHBajiHTt wo KB ^eMy, Ha np. KB ,a,BepH Zolotn. — csag. bastur- c^aBHTt, HanacTb, nopaSMTB, no^ivtHTB; turkom. basir- sa^aBHTB, CTHCHVTB, CíKaTb Budag. I, 230. — oszm. basér- drücken, festdrücken stb.) még a szorosabban vett «boszorkánynyomást eszközölni)) jelentést is följegyzi Budagov a kirg. bastiril-, csag. basirgan- passiv képzésű («boszorkánynyomást szenvedni v. érezni, qyBCTBOBaTB ^aBJieme BO cirfc, IÜVTBTB KoraMaprL») származékoknál. Ezen adatok alapján bizonyos, hogy a magy. boszorkány is eredeti jelentése szerint «nyomkodó», boszorkánynyomást eszközlő daemon, nem 30*