Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

466 UGOR ALAKTAN, I. pemdol etwas dunkel (pemid) ; vaol, vaöl wásserig — s az utóbbi példa a finn vetela-ve emlékeztet; de föltetsző, hogy a votják e képzést nem ismeri, s minthogy nyilván <,ol az eredetibb alak, mely mellett még -gól is szerepel (rudgol bráunlich, södgol schwárzlich, pemgol v. ö. pemdol, viZgol gelblich): az egész képzés ezen -gol-val mint egész eredetszóval keletkezettnek s a zűrjén nyelv külön alkotásának látszik. Jegyzet. A. b) alatt fölhozott l-es származékszók közt némelyek, különösen a finnben bizonyos melléknevek, világosan diminutiv értékűek, — de bizonytalan vájjon csakugyan 4 az eredeti képzőalak s ez nem csak -r vagy -w-nek a helyébe lépett. Erre nézve megjegyzendő, hogy a finn l-es szók némelyike meg r-félevei váltakozik: kukkura és kukkula, tohmero és tohmelo, imala mellett: imára angenehm, süss, süsslich, s a magyarban: kopár és kopály; szintígy n-félével váltakozik: finn ihala és ihana, repalehe ós repana; magy. lapály és lapány; v. ö. hogy finnE.-ben van pdhkel (g. pdhkla) és pahknii = finnS. páhkind haselnuss. —Ugyanez áll azon finn -lo (vagy talán -la) képzőről is, mely kivált a finnK.-ban többesszámi tőképzésben segéd-eleműi szolgál (-loi: pl. talo ház-tói: több. iness. talo-loi-ssa e h. taloissa, mandü fényű: mándü-löi-ssd), risti kereszt: ristilöi-. Ennek Húrt («Die estnischen nomina auf -ne purum» Hels. 1886. 169. 1.) diminutiv értéket tulajdonít, s párhuzamba teszi az észt -ze (= -jsej-vel, mely szintígy segéd-elem a többesszám képzésében (risti: több. g. ristizi-de, part. ristizid stb.). De Genetz (Ven. Karj. 193) megjegyzi, hogy a -loi-ié\e többes nem az igazi alaptővel, hanem az egy. nominativussal alakúi (kivi-löi-, kázilöi, s nem: kivelöi-, kddelöi-),. & így tkp. összetételes szónak tekintendő, melyhez a közönséges többesi i-képző járult. — Még megemlítem, hogy Ahlqvist (Kakennus 60 1.) a vetéld, ihala-béii -la képzőt eredeti -ta (illetőleg -dajból elváltozottnak tartja, t. i. azon -ta (-daj-hól, mely fejtegetésünk szerint tkp. nomen verbale-képző (pl. valkea e h. valgeda, fent 32. §.).