Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

464 UGOR ALAKTAN, I. pddltd von herab: pad caput || lp. mecel ((docus remotus»: m,ecelen pone: mu m. poneme): mece remotus (meceb remotior ; mecen procul, pone, a tergo) | = magy. meszsz- (meszszi, meszsze e h. meszszé weithin [e h. meszvé, meszel*, MUgSz. 621]; v. ö. magy. közel propinquus, prope : lp. kdskes, kdckes propinquus, kdska-ne appropinquare) || Külön egyes nyelvből: mord. ingei, E. ikele pars antica, vorderraum (ingeidd, ikelde von vorn, vor weg: ingeli, ikelev vorwárts): *ingd (ebben: M. inksa «pro, propter», v. ö. magy. vég finis, extremum MUgSz. 569) | lappS. autel (autelen ante; autelest ab anteriore parte, autelt obviam, entgegen; Hal. outolin, outolt; lpF. oudald) : aute, ouda anticus, pars antica, elö | IpS. pignol (pigfwlen von . .. entfernt, pignoles von ... weg, zur seite): pigno (pigfws rückwárts, weg, pignoben weiter entfernt) | IpS. ulkol (ulkolen, -lesn ausserhalb, extra; ulkold von aussen; lpF. olgol: olgolefái auswárts hin): ulko, olgo externus, aussen befindlich, aussenraum (= f. ulgo, S. ulko). — Jegyzet. Látni való, hogy a finn pddlld (e h. pddl-nd), pddltd- béli pddl a lp. paijel, bagjelnek felel meg, s minthogy pddlld amúgy & pad szónak adessivusa, a nyilván helyzetre vonatkozó -l képzővel egyáltalában egyazonnak mutatkozik a finn külső helyviszonyi casusok (adessivus, ablativus, allativus: -Ha, -Ida, -lle) közös alapja -1-. Szintígy a mord. mekeld, mekeldd, mekeli vagy E. vasolo, vasoldo, vasolov alakok, az egyszerű meke, vaso alaptők mellett, a finn -lla, -Ida, -lle ragu casuscsoport másaiul tekinthetők. Jóformán egynek is vehető ezen 4 képzővel, mellyel az emiitett casusok speciális tője alakúi, a finn «nomen loci»-képző la, -la, pl. appela domus soceri (appe), pappila domicilium sacerdotis (pappi), mieheld dom. virorum, mariti, mert eredeti jelentésűi ráillik a «mellék (mellette és körüle valóság)*)-féle, azt tekintve, hogy pl. on mieheldssd magyarul igy van: «férjnél van», meg mennd mJeheldhdn (Kalev. 23, 496) «férjhez menni». b) Egyéb denom. -I- képzés: F i n n, S. vetéld dünn, flüssig, wásserig (E. vedela, n. vedel) : vete (vedé) aqua | E. rumala dumm : S. ruma hásslich MUg. 674. | S. diteld, yteld subdulcis : 1. MUg. 765 \ S. imeld, E. imala (n. -al) süsslich, fade: v. ö. S. imakka id. | S. ihala angenehm, lieb, v. ö. ihana angenehm, schön, herrlich: iha laetus (iha-mieli) || hasonló alakúak, bár külömben is fönnmaradt alapszó nélkül, meg ezen melléknevek: S. kamala insolitus, mirus; katala taeter, ingratus, miserandus; matala humilis; tukala v. tukel&