Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

46. S, NOMEN POSSESSORIS -b. 443: (iips odor) | akan: serg-a. mágni pretii (ak) \ pialan (M. piáldn) fortunatus (piai fortuna) | usan prudens (usán; us mens, ész) f müskürdn, M. miiskiirán schwanger, hasas (kugo m. nagyhasú): miiskür venter | viidan, M. viddn aquosus (viit, vid) J viirdn véres (vür) | sem üpáti schwarzhaarig (üp) \ pel sinZan eináugigs

félszemű (sinza szem). Jegyzet. Nagyon kétséges, vájjon a lappból (jelesen lpS.ból) való néhány <ok végű birtokos-melléknév olyan természetű-emint a m. <ók (hasők), mert alapjául akár az <aj képzés is szolgálhatott, melynek <oj változatának van még nyoma, valamint az <ajes mellett eléfordúl <os / jelentős, hogy az illető példák ellenében a lpF. csak <aj alakot ismer: IpS. hdrvok speciosüs,. splendidus (hdrv, hdrva ornamentum; de lpF. hdrvvaj, hdrvvas) | melkok lactarius, lac proebens (melkos cibus lacteus: melke lac; lpF. mielkkaj, -kkas: mielkke) \ vuokok aptus, idoneus (akta v. uniformis, sequalis): vuoke forma, figura. Más esetben meg nom. verbale is lehet az <ok alak : nirbmok infestus, invidiosus (nirbmeódium, invidia és nirbmo- irasci, odio capi). Első tekintetre is föltetsző, hogy a -b nom. possessoris-alak hang szerint teljesen egyező a -b nom. verbale-képzéssel (vog.-osztj_ -p, finn -va, -ba, magy. <ó, ú, 1. 29. §.). Mindegyiknek hangalaki fejlődése az egyes nyelvekben szinte azonegy; hiszen nem fontos, hogy a magyarban a nom. possessoris inkább <w, a nom. verbale meg <ó-féle; hogy a finnVp.-ben már -va van, míg nom.verb. még -ba; a zűrjén-votj.-ban nom. poss. <a, 0, de nom. verb. a végképzővel toldott Kan, on. Kérdés hogy lehet-e mind a két képzőt eredetileg egynek tartani ? Ha ezt elfogadhatónak találjuk, mindenesetre a nom. verbale (főleg nomen «agentis») értékét kell régibbnek tartanunk, minthogy azt látjuk, hogy az ugor nom. possessoris külömben csak érték-alkalmazás útján nyert kifejezést, s minthogy csak jelzővel való főnév is különös képző nélkül lehet birtokos-melléknév (pl. finn hullu-pdd = -pdise bolond-fejű, vddrdsddri görbe szár[ú], musta-parta fekete szakál[ú]; magy. ég-szín "ruha (= -színű), ép-vér (= -vérű), lőcs-láb (= -lábú; 1.: Simonyi,. Nyelvőr IV, 489.). Észrevesszük pedig továbbá, hogy a -b (-v)>