Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

438 UGOE ALAKTAN, I. «ha az vidéki bort ez mi városonki gyalánt és neve alatt valaki eladandó); a mifalunkiak «leute ausunserem dorfe», a mifalunki einer aus u. d. (Ormánság: Nyelvőr I, 411.) •'•;,; C) Az -771 (-n, -7b) dim. képző (40. §.). Vogul és osztják. Az -n főleg n. possessoris-képzés néha possessivum értékével fordul elé : vogB. uosin stádtisch, aus der stadt (uoéifi kum stádter, városbeli ember): uos \ lajlin: l. l'ang fuss-weg (lábnak való út); — oszt. yötin zum hause gehörig, im h. befindlich, ^OMamHifi (%. yo hausbewohner, hausgenosse; y. mur hausleüte, háznép, y. tormet hausgötzen, ^OMaumie 6ora) | esmifi : e. navireni infans Jactans, tkp. mammalis (csecsre való: esi ni csecs) | ontpifi: o. úauram wiegenkind (öntip wiege) | elpin áusserlich, der áussere (ellp das áussere) | vosin, vasin zur stadt gehörig (v. yo stádter, stadtbewohner): voé, vas \ karún zum hof gehörig (k. ou thor: karta-yar hofplatz, hof) | puglin yo dorfbewohner (pügol) | Irt. jiden der urltere, alsó (jit das untere: al) || B. ölifí der erste, áusserste; das erste, anfang, ende : vog. aul id. — J e g yzet. Jóformán ide vonható -m-képzővel: kurim «schritt» (kur «fuss» ; megjegyzendő ugyanis, hogy kurim-jos «pfad» hasonmása a vog. lajlin-láng-nak; egyébiránt van kurin is, kurin-yo fussgánger, ntuiifi). V. ö. még: oszt. votim grau (Ahl.)j vodlfi (Volog.)-Mordvin. Az -n, -n ragos genitivus, mely úgyis mint egyéb ugor nyelvekben, hol e casus megmaradt, tisztán genitivus possessivus, még jórészt egyszersmind melléknévi jellemmel bír, vagyis tkp. -n, -n képzős nomen possessivum. Itt csak olyan -n, -n alakokat veszünk számba, melyekkel szemben más ugor nyelvek is csak képzett tőszerű névszóval élnek; megjegyezhető, hogy az orosz nyelv is nagy mértékben él melléknévi névszótővel, más indogermán nyelvek genitivusa ellenében.1

) Példák:

a) mordE. keveri steinern, aus stein (v. ö. finn kivise), ksniú eisern, aus eisen (pl. Skazki 124. sons vese ksniú ő maga [a híd] egészen vasból való), l)

Wiedemann, Ersa-mord. Gram. 25. §. a genitivusi és melléknévi (nom. possessivum) értéket egyeredetünek tartja, s az utóbbit veszi alapértéknek: «wollte man für dieses suffix nur e i n e function gelten lassen, so müsste man jedenfalls den génitiv fallen lassen und das adjectiv behalten».