Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

430 UGOE ALAKTAN, I. din, kantin zornig (kand, kant) \ imen beweibt, nős (imi) | uptin haarig (yü n. langh.: upit) \ visin, Irt. vesén löcherig (vis) \ penkin, Irt. yenen gezahnt (p.juy rechen : penk) \ tinin teuer (tin) | stb. E) Az -rid dim. képző (41. §.). Magyar. Nomen possessoris-értékű helynevek fordulnak elé úgy mint s (s)-vel -d képzővel is : Mogyoród (v. ö. Mogyorós: mogyoró) | Füzed és Füzegy (v. ö. füzes salicetum : füz) \ Egregy (v. ö. Egres; egres alnetum: éger, egér -fa alnus) | Nyarad, Nyárád (nyár-íeb pappel) | Szilvágy (v. ö. szilvás) | Tövised (v. ö. Tövises) Havad (v. ö. havas; havadi «schneeglöckchen», azaz havadon = havas helyen termő). — Még dim. értékű a -d oly helynevekben, melyeknek alapszavuk amugyis hely-elnevező : Aszód (aszó, oszó «campus vallis», szintén helynevek utórészéűl: Hosszú-aszó, Szik''szó) | Várad (vár), Udvard, Ságod (Ság), Telegd (Telek, telek), Falud (falu), Szeged (Szeg-faln, -halom) — s igy általában az -síí-végüekben: Bükösd (v. ö. Bükös), Mogyorósa, Hidasd, Nádasd, Disznósd (Disznós), Nyárasd, Kövesd, Telkesd \ ilyen közhelynév: mihizsd (Őrség, azaz: méhesd) «méhes», bienenhaus. V. ö. egyéb dim. alakú helyneveket: Kendereske (és Kenderes), Nádaska (nádas), Mogyoróska. Zűrjén. Néhány <öi-végű melléknév) nom. possessorisnak mutatkozik(Wiedemaun, Gramm. 32. §.): nuröd morastigfnwrmorast) | siröd harzig (sir) | sönöd kráftig, derb, muskulös (sön sehne) | ulsöd feucht (ulis feuchtigkeit) | sojöd (v. sojöé) lehmig (soj). — A zürjP. söröd (söröt) «der mittlere» (sör mitte) csakugyan a sorszámnevekhez csatlakozik; más esetben meg csak közömbös mellékalakúi : ge£öd undicht, schütter (gel, ebben: ge£möd- undicht machen). 44. §. Diminutiv névszóképzés alkalmazása: 3. Nomen possessivum. A nomen «possessivum»-on általában oly denominalis névszót értünk, mely az alapszóbeli tárgynak vagy személynek birtokában levőt v. hozzátartozót jelent, — vagyis a mely így értelmezhető : «vmihez (vkihez tartozó» *), pl. királyi (regius: k. palota domus *) A nomen «possessoris» mellett szorosabban illenék a nom. «possessi» czím; de amaz már mindjárt a «pronomen possessivum)) -ot (meus, tuus) juttatja eszünkbe.