Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

44. §. DIM. KÉPZÉS ALEALM. : 2. NOM. POSSESSORIS. 431 regia, valamely királynak a háza, v. a milyen királynak szokott lenni), emberi dem meschen eigen, menschlich (e. gyarlóság menschliche schwáche), testi dem körper eigen, körperlich (t. fájdalom), egyházi zur kirche gehörig (e. személy). De a birtoklás tágabb fölfogásával még így is : «vmin rajta-való, vmin rendesen található, vmiben lakó {meg tehát: onnan való, eredő, származó))), pl. házi im hause befindlich v. lebend (h. állat haus-tier), vizi (v. kigyó wasserschlange), magyarországi Ungarn angehörig, in U. wohnend, aus U. stammend (m. ember), vagy még tágabban: «vmire vonatkozó, vminek v. vmire való, vmi által való», pl. úti am wege wachsend (úti fű), auf den weg od. die reise bezüglich, für die reise bestimmt (úti költség, úti pénz reisegeld), kézi für die hand bestimmt, durch die hand geschehend (k. malom handmühle, k. munka handarbeit). Az ugor nyelvek a nom. possessivum kifejezésére is egyes diminutiv képzéseket alkalmazván, némi részben annak a nom. possessoris-tól való megkülömböztetésére is törekedtek; legjobban a magyar nyelv, melynek az -s-es alak szinte kivétel nélkül nom. possessoris-értékű, míg az <i képzés a possessivumra jut; legkevésbé a finn nyelv, melyben az -jse mind a két functiót végzi. E mellett azomban a possessivumnak különösb fajtáit, pl. a «vmiben levő, lakó»-féle értelmet összetett képzővel (pl. -laise) tüzetesben megjelöli. — Még megjegyzem, hogy a «vmiből való (azaz: vmi anyagból készült)* jelentésű melléknevek szintén még a nom. possessivum köréhez számíthatók, oly észjárás szerint, hogy az anyag mintegy eredethelye a készítménynek, a melyből az kikerült, s érdekes, hogy régebben erre is alkalmazta pl. a magyar nyelv a maga possessivum-alakját (érczi aus erz, fái aus holz, hölzern).*) A) A -Jcse dim. képző (37. §.). Finn: -jse (Kise, aise stb., nom. <inen): finnS. pohjaise (n. -ainen) ad fundum pertinens, in fundo jacens; borealis (pohja) \ itáise orientális (itá), lantise occidentalis | iltaise vespertinus (ilta); Öise nocturnus (yö) \ alaise: maan-a. subterraneus (alainen puoli pars inferior) | ylise superior (yle) \ entise prior, antecedens (ente) || kivise lapideus (meg: lapidosus), villaise laneus (meg: lanosus, *) Lásd Thewrewk E,-nek értekezését «az i-vel képzett ne> vekről» Nyelvőr IX, 355.