Nyelvtudományi Közlemények 20. kötet (1886)

Értekezések és közlések - Budenz József: Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. Első rész: az ugor nyelvek szóképzése. II. Névszóképzés - 401

42. §. DIM. KÉPZÉS ALKALM.: 2. NOM. POSSESSOKIS. 429 mert a V. külömben is gyakran gyengíti az st-t ss, s-vé: pl. röse, puisan, isun, vassan = S. ruoste, puistan, istun, vastaan). Igen elterjedt a fmnségben még nom. possessoris-képzésűl, mely kivált bőven bírót jelent -haha, -haha (illetőleg finnS. -kkaha), nom. -has, -has szerint eredetileg -kasa, -kasa, pl. lihakkaha, -kkaa (n. lihakas) carnosus, pinguis: liha caro | seljdkkáhci (n. seljákas) breitschulterig (selká) \ viakas vitiosus (vika) \ hánnakas, hdnnikds caudatus (farkas, lupus) | kielikas loquax (nyelves) | oksikas ramosus (oksa) || finnE. lihakas, himukas gierig, maukas wohlschmeckend, habekas bártig | stb. || finnK. -kkaha : -kas: hdnnikds, oksikas, hauakas voll gruben (hauda), seamikds (= syddmikds) animosus | stb. || íinnVp. lihakas (tő: -kaka), hándikas (lupus), verekas blutig. — Hogy, ezen -kaha (-kasa) eredete szerint szintén csak alkalmazott diminutiv-képzés, már az is mutatja, hogy a fmnE.-ben ezen eredeti értéke meg is maradt: mustakas schwárzlich, pehmikas etwas weicb (pehme), sürukas ziemlich gross (süre) (meg fmnS. puolikas (és puolikka) pars dimidia); nem tekintve, hogy még -ka ós -ku-val váltakozik: pl. E. sormiku fingerhandschuh = S. sormikas; S. niljakas és niljakka lubricus (nilja). Utórésze -sa ugyanazon végképző, melyet az -jsa (<.oisa) és -jasa (<iasa) nom. verb. alakban találtunk. — Megjegyzendő, hogy a lapp nyelv is mutatja föl mását, -kes: IpS. jdmokes máchtig (jdmo), armokes misericors (armo clementia); Halász : armuokes, plur. -kasa1

\ suddokes

(Hal. sudduokes) sündhaft, sünder (suddo) | rarokes (és varok) cautus | lpF. armogas, suddogas. D) Az -m (-%, -71) dim. képző (40. §.). Vogul ós osztják. Bendes nom. possessoris-képzés: -n vagy vogK. -n, a mit már 40. §-ban említettünk. Példák: vogB. elmin acutus, éles (elmi acies, él) \ kvolin haus besitzend (k. kum hausherr: kvol) | janin eisig (jan) \ tqulun befiedert, geflügelt (t. uj) \ tinin teuer (áros: tin) | nqmtin klug (nq,mt «mens») | neen, neun beweibt (n. kum; ne) \ piin sohn v. söhne habend | nídmin verwundet (nulm) \ rein (L. ren) heiss, warm: rei, re wárme | vogK. kaven steinig (kav) \ lilén lebendig (seele-habend: lil) \ namen namen habend, neves (B. ndmin): n. %otel névnap | numten klug (numt) | tinen teuer | tőiden uj \ tarviten schwer (B. tarutin: tarvit, tarut last) | viten voll wasser (vit) \ agmen krank (agem krankheit) || osztB. kevin, Irt. keven steinig (kev: kevin tag a köves hely) | kan-