Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A VOTJÁK NYELVBEN. 89 dol, t'ol; csuv. sol, jak. suolj ,út' szó. -— cser. joldas, jaldai társ, szolga. 192. juldos-kiz bráutigam. — Különös kifejezés a ,bráutigam* fogalomra, szószerint t. i. azt jelenti jtárs-leány'; talán helyesebb fordítása ,brautf

(avagy így is érthető: leány-társ?). Utórésze a köztörök kíz (csuv. yir, alt. kis, kojb.-kar. kas, kes, jak. kis) ,leányc

szó. 193. karindas verwandter, angehöriger. — t. karendás atyafi, rokon; csag., oszm., kirg. karindas, karindas (oszm. kardas) id.; alt. karindas id.; kojb. karendás, kdrandas; csuv. yorandas id.; kún charandas, karindas Cod. cum. 114, 185. Előrésze a köztörök karin has, gyomor (csuv. yvrim, kojb. karén, jak. yarin). Ugyancsak összetételek buskeln&chh&x, jambas, zambas lender kunoka herr; de a török nyelvterületnek csak kis részében divatosak ; lásd alább, valamint ezeket: bag-alma apfel, tutigis. b) Denominál is képzések. Köztörök -lik (-lik, -luk, -lük), rendszerint elvont főne -vet alkotó képzőt tüntetnek fel a következő török eredetű votják szók: 194. agajlik erstgeburt.— t. *ayajlik1

)

,bátyaságc

(=erstgeburt), ajaj bátya. L. alább agaj. 195. asakilik schlechtigkeit. — t. dsáke rossz, hitvány,, csúnya, *dsdkelek rosszaság. L. alább asaki. 196. azginlik lüderlichkeit, schlechtigkeit. — oszm. azginlik verirrung, verderbtheit, Zenk.; azgin verirrt, auschweifend, morálison verderbt. L. alább azgin. 197. cinlik recht, wahrheit, clnliken wahrlich. — csag. cinlik,. cinnik, kirg. sindik wahrheit, gerechtigkeit, biliigkeit Budag. I,. 508; alt. cindik wahrhaft, richtig (npaB^HBbifi); oszm. cinlik wahrheit Zenk.; t. cin való, valódi, igaz szent. L. fent cin és cinna-. 198. geélik, jeclik, decíik gute, gutes. — t. jaksilik, gaksilik jóság, jótétemény, jakéi jó, derekas; csag., azerb. jaksilik, baskír jaksilik, kirg. jaksilik güte, wohltat, Budag. II, 350; alt. jaksilik id. L. sec (275. sz.). x) A csillaggal jelzett alakok nem fordulnak elő a rendelkezésünkre álló forrásokban; de rendes szabály szerint képezhetők.