Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

90 MUNKÁCSI BERNÁT. 199. gigitlik .legénység, derékség' ($i§et murtlei tfigitUkzá süresá potisa tododi = qecTHOCTb MOJio^ua y3iiaenib Tor;i,a, Kor^a Bbifi^erab CB HHMB BB ,a;opory Gavr. NyK. XVII, 281.). — t. fiigitlik, csag. jigitlik, kirg. jegitlik jugend, tapferkei'í;, kühnheit, mannhaftigkeit Budag. II, 359; oszm. igitlik jugend, tapferkeit Zenk. L. jegit (182. sz.). 200. erkinMk ruhe. — t. irkennek szabadság, irken szabad; csag. irkenlik freiheit, freie wilie ; geráumigkeit, ausdehnung Budag. I, 188. L. erkin, erkin- (299. és 78. sz.). 201. seuUk gesund (?), sollik gesundheit. •— csag. saolik gesundheit, sao gesund Stud.; oszm. saglik gesundheit, wohlsein, Zenk.; csuv. sivliy gesundheit. —- cser. saluk egészség (Nyk. VI, 213). L. sou (186. sz.). 202. tamklik zeugniss. — t. taniklik tanúbizonyság, tanik: tanikci tanú ; csag. tanukluk zeugniss, tanuk zeuge, mitwisser Stud.; oszm. daniklik zeugniss, zeugenschaft; kun tanucluc Cod. cum. 46, (50. — A tanik alapszó meg van a cser. tanik tanú (NyK. VI, 201); vog. tonu% tanú (Nyk. IX, 149.), magy. tenú szavakban. — L. v. tanikci (217. sz.). 203. tatiulik freundschaft. — t. tatiidik békesség, egyetértés, tatiu egyesség, béke csend; egyetértő, békés, csendes; csag. tatuluk freundschaft, friede, eintracht Budag. I, 721. L. tatiu, tatiulal-, tatiulanis- (236. és 91. sz.). 204. tigidik ,szorosság, szorultság, baj' (so tigizligin Xristos éal! liktoz süsa etc. = t. sul üyizlikta Xr. tiz kilár dib Nacs. 28.). — t. tiyizlik szorosság, szűk volta vminek, tiyiz szoros, szűk; kel. török tigidik id. Budag. I, 362. L. fent tigizlal-. 205. tini síik friede, ruhe. — t. tiniólik csend, nyugalom, békesség; tinié csendes, nyugodt; csag., kirg. tinélik, tinélik, azerb. dinélik ruhe, stille, zufriedenheit Budag. I, 740. L. tinis, tinislandir-. 206. törelik oberherrschaft, macht. — t. tűre biró, *'türelek ; csag. törelik regentschaft, herrschaft, tőre prinz, jeder mánnliehe sprosse eines herrscherhauses etc. Stud.; L. fent tör, tőre. 207. ujnaslik ehebruch. — t. ujnaüik paráználkodás, ujnasiá. L. ujnas és ujnaslikéi (262. és 218. sz.). Ugyanezen képzővel vannak alkotva következő török-votják szók is, melyeknek alapszava a törökségben nem közkeletű : éeberlik