Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

81 MUNKÁCSI BERNÁT. (NyK. XI, 43); zürj. kan kaiser, könig. Eredeti votj. szó e fogalomra : öksej, eksej (zürj. őksi) herr, fürst, ba$im ö. kaiser. 160. mijik, miik schnurrbart. — t. mijik bajusz; alt. mijik id.; oszm. bijik schnurrbart, auch der bárt mancher tiere Zenk.; azerb. bijik, blk id. Budag. I, 302; csuv. mijv/ id.; jak. bitik bárt; v. ö. csag. burut schnurrbart Stud.; kirg. muri Zol. 44. — magy. bajusz, bajcz. 161. pakar magén.-—t. bayir, bauir máj; csag. bagir id.; oszm. bagir leber, herz, bagirsak eingeweide, magén; kirg. baur leber. bauch Budag. I, 233 ; alt. pür leber, herz; kojb. bar, kar. bar leber : jak. biar leber; csuv. pagar,püver leber. — cser. pagar zúza, kocmo p. bögy (NyK. IV, 403). — Eredeti szó v. étviM magén; más szó, de szintén nem eredetinek látszó tjeid magén. 162. pld fuss; p.-jumel knöchel. p.-kupiri kniekehle; jöl-p. dicke milch, kásemilch, tapa-p. pfannenstiel, p.-bör ferse, p.-ul schemel; pides grund, boden, pido füssig, beinig., | pud .- púdén zu fusse, pudo vieh (tkp. lábas jószág). — csag. put, but fuss, bein Stud.; kar. but fuss, kojb. but lende ; alt. put, bot fuss ; t. bot czomb; hinterer fuss (der tiere), azerb. but, bud id. Budag. I, 283; oszm. but, bud schenkel, bein Zenk.; kún buth coxa Cod. cum. 119; jak. but hüfte; bask. but láb (NyK. XVII, 374). — zürj. pod fuss, darunter beíindliches, unteres, unterteil. 163. satt : sane pot- achten auf etw., beachten, gehorchen. •— csag., t. san zahl, záhlung; ehrenbezeugung, würde, ehrenstelle, rang Budag. I, 692; oszm. san zahl, záhlung, rechnung Zenk. Tőle való ige: v. sanlal- (1. fent); — magy. szám. 164. sij éhre, rechtschaffen; sijo geehrt; sijtem ehrlos, ruchlos. — t. sij, si éhre, hochachtung; bewirtung Budag. I, 716; alt. sij: sijcil bewirtung, s'ijla- bewirten, tractiren Alt. gr. 125. L. v. sijlal- (fent) és sijli (alább). — cser. si tisztelet, megtiszteltetés <NyK. IV, 398). 165. siluk, éutuk blutegel. — t. söjlök vérszípó, piócza; csag., kirg. sülülc id. Budag, I, 634; oszm. suliik id. Zenk., Budag.; alt. suliik id.; csuv. éülü% id. 166. sugon zwiebel. — t. soyan, suyari vereshagyma; csag. sojgan zwiebel Stud.; ujg. sogun id. Budag. I, 708; oszm. sogan id. Zenk.; alt. sogono id.; csuv. sogan \ mong. songgina grüne zwiebel