Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

•80 MUNKÁCSI BERNÁT. u. o.; csuv. im : im-éom arznei aus heusainen (som); jak. dm medicin | mong. em arznei Schmidt 27 ; burját em, im heilmittel Castr. — cser. dm arznei Zol. 4. 135. ener sattel, eneral- satteln. — csuv. iríer nyereg (NyK. III, 402); t. ejdr nyereg; csag. iger, azerb. jeher (wgj), kirg. ejer, ujg. eder, (^f) id. Budag. I, 216; kojb.-kar. ezer, ezer, eser, izer id.; jak. iíiir satteL — cser. ener nyereg (NyK. IV, 340); osztj. inar. Sőt talán idevaló a magy. nyereg is, mely felvételre a csuv. iner alak enged következtetni. E szerint azon dialectusban, honnan a magyar-török köles önszók valók, a csuv. iner-nek olyforma végzete lehetett, mint a török-magyar sereg, bélyeg, sárig, szúnyog, üm'óg, agyag szavaknak, a szókezdő magánhangzó pedig már csak a harmadik szótagra eső hangsúly miatt is eleshetett. Ennek vannak példái a törökségben, mint kirg. sep és isep: arab hisdb szám; t. jokla-: csag. ujukla- aludni; de megtörténhetett bár a magyar nyelvtörténeten belül is, v. ö. magy. n apa: í.anoppi socrus ; magy. nő- (növ-) : osztB. enim- wachsen. Mindezek ellenében azonban számbaveendők szurguti-osztj. noger ,sattel' ós vog. najr id. szók is. — L. enercak (224. sz.). 136. es: [esez koske er wundert sich, tkp. ,esze elmegy'. — t. is emlékezet, ész, isem kitd ich staune, is kitörlek bámulatos ; csag. es verstand, sinn Stud.; alt. es gedáchtniss;

sinn; csuv. a-s verstand, gedáchtniss. — Van az ugorságban is hasonló alakú ,verstand' jelentésű szó (magy. esz, vogK. es, vogB. öt id.), de ennek votj. megfelelője viz (tő: vizm-, v. ö. vizmo verstándig) ,verstand, vernunít, sinn'; ez ellenében v. es törökből átvett szónak tartandó, mit egyébiránt az is bizonyít, hogy az egész tatár isem kitá-íéle szólásmód is átment. 137. es kamerád, gefáhrte. — t. is egyenlő (párja, mása vminek); csag. is, üs paar, gefáhrte, freund, gemahl und gemahlin Stud.; oszm. es genosse, gatte,der andere eines paares Zenk.; kar. eiS gefáhrte, weibehen; alt. es, es genosse, gefáhrte. 138. esak, isak esel. — t. isák szamár; oszm. esek esel, dummkopf Zenk.; kirg. esek esel Budag. I, 196; csag. isek id. Stud.; alt. estek id. 139. inzi perle. — t. engü gyöngy; csag. jingü id. Stud.; ujg. jin^ü, jöngü Kud. 247 ; oszm. in ji, inéi id. Zenk.; kojb.-kar. nindi,