Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEEGEN ELEMEK A VOTJÁX NYELVBEN. 81 ríend'i, t'indíid.; alt. jinji (tind'i); kún ingcu gemma Cod. cum. 109. — magy. gyöngy. Eredeti votj. szónak látszik ves perle. 140. janak, janak wange, obere türschwelle. — t. janak orcza, iéekjanayí ajtófélfa; csag. janak, jankak, janak wange Budag. II, 336; oszm. janak, janak id. Zenk.; alt. jak (kond. ná?i); csuv. janay kinn, türstock (KOCHKT>). — cser. janak ajtó- v. ablakfólia (NyK. IV, 368). 14-1. jar ufer, jar-dor id. —t. jar part; csag. jar, kirg. §af steiles ufer; abgrund, hohlweg, schlucht Budag. II, 323 ; oszm. jar steiler felsen, abgrund, absturz, steiles ufer etc. Zenk.; alt. jar id. ; kojb.-kar. tar steiles ufer; jak. sir id. és berg; csuv. sir steiles ufer. — cser. sir, sir part (NyK. IV, 398). Eredeti votj. szó dur rand, ufer. 142. jetin Üachs, docht. —- t. jiten len; tob. jetin, kirg. $iten id. Budag. II, 350; csuv. jidin id.— cser. jeten, itin, itin len (NyK. IV, 369). Eredeti szónak látszik kué faser, floeke, flachs am rockén. 143. jez draht. — t. jiz sárgaréz, jiz kanat aczéltoll; ioh.jez bronz; kirg. $ez messing, messingblech Budag. II, 335; alt. jes kupfer; kojb. fis, t'es, kar. t'es kupfer | mong. ges kupfer Schmidt 301; burját ges, zet id. Castrén. 144. jurt haus, wohnplatz, bauernhof; j. lest- sich ansiedeln. — t. jort, sort ház, gazdaság; csag. jurt land, haus, zelt, wohnung Stud.; oszm. jurd, jurt wohnung, zelt, láger, heimat, land, gegend, besitz Zenk.; kirg. $ürt id. Budag. II, 371 ; alt. jurt volk, lagerplatz, land, reich; csuv. sort gebáude, haus. — cser. surt telek, ház s a hozzá való jószág (NyK. IV, 400); mord. jurta, jurhta, jurt telek, ház, a hazai föld (NyK. V, 185); v. ö. vogK. jurt társ.— Eredeti szók a,házf fogalomra:

korka haus; gurt (zürj.górt)wohnplatz, haus, dorf; kva: gid-k. haus und hof, kva hütte. 145. kab matté, bastmatte, kap balg; Gavr.-nál ,zsák' (odik ,kaba pirísa = BjrE3jra BT> O^HHI, Kyjit NyK. XVII, 249). — t. kab tömlő, zsák, bundabőr; csag. kab schüssel, teller, gefáss, hülle, überzug, sack Stud.; oszm. kab beháltniss (in weitestem sinne), gefáss, topf, büchse, futteral, sack, beutel, hülle, hülse, decke etc. Zenk., azerb. kab id. Budag. II, 1; alt. kap ledertasche, lederbeutel ; szojoti t. kap sack; jak. ya tasche, futteral, geháuse; csuv. yap reihe von sácken (1. votj. kapka 286. sz.). Hogy kab mellett azonos jelentéssel kabi is előfordul a votjákban, valószínűleg csak efféle NYHLVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XVIII ">