Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

IDEGEN ELEMEK A V0TJÁK NYELVBEN. 79 99; v. ö. kojb.-kar. maimak stiefel. — mord. basmak czipő (NyK. V, 220); magy. pacsmag elkuszpitolt czipő, rósz papucs Tjsz.; zürj. basmak schuh. 127. bedeno wachtel (coturnix).—t. bütene wachtel; tobolszki t. bötene id.; kirg. bödene id.; baskír böteue id. Budag. I, 272; csag. büdene perlhuhn Stud.; alt. pödine wachtel; csuv. podene id. | mong. bödüne wachtel Schmidt. 124; kalmük büdönö id. 128. bvj: tus-baj zug im gesichte. — t. buj termet, hosszúság, rúd, szál, buj-bnj csíkos, sávolt, tehát jelentése ,vonás' is (v. ö. a ,rúd, szál'jelentéseket); csag. boj höhe, wuchs, lángé Stud.; oszm. boj id. Zenk.; alt. poj id.; csuv. pü id. 129. bur kreide. — t. bur: ak-bur kréta; csag. bor kreide Stud.; csuv. por, pur id. —• cser. por kreide, bleiweiss, schminke (öijinjia) Zol. 53. 130. bus nebel, dampf, trübe, dunkel; urod b., sop b. böser geist. — csag. bus nebel Stud.; oszm. pus nebel, trübes wetter Zenk.; csuv. pus dunst, dampf. Más szó e fogalomra v. cvngid, melynek előrésze cin ,rauch' jelentésű, gid utórésze pedig a magy. köd másának tartható. 131. dau, dauü sturm. — t.daail szélvész; kel. tör. taul, daul starker wind, sturm, orkán Budag. I, 732; tob. tat. tavid unwetter Giganov. Lex. 394. (Böht. jak. 181); alt. tuul sturm Alt. gr. 7 ; jak. tial wind. 132. diie, due kameel. — t. döjd teve; oszm., azerb., deve id. Zenk., Budag. I, 577; alt. töö ; kirg. tüjö Alt. gr. 272; kojb.-kar. tebá, tébd; csuv. tüva, téve ; csag. tője Stud. | mong. temege kameel Schmidt. 242.— cser. tüe Zol. 88., tűje (NyK. VI, 201); m&gy.teve. 133. tfuk ,fuvar' (cekit güget búréin gük medam? — TaatejiHe BO3H . . . B03H mojiKy . . ? Gravr. NyK. XVII, 281.). — t. jök, $ok teher, iga; csag. jük last, gewicht Stud.; kirg., bask. gük last,. bürde, fuhre [(BÖSI) Budag. II, 379; oszm. jük last, bürde, gewicht, ladung, gepáck Zenk.; alt. jük id.; csuv. sük last, bürde, fuhre; v. ö. jak. süya die last, die man auf dem rücken trágt, ettől: sük- auf seinen rücken nehmen. 134. em : em kar- heilen (trans.); emjal- árztlich behandeln, emjas arzt; emjask- genesen. —• t. im orvosság; ujg. em medicin^ heilung, arznei Kud. 187 ; alt. em arznei; csag. em: emle- heilen, gut machen Stud., ím arznei Budag. I. 210; kirg. im: imde- heilen