Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

78 MUNKÁCSI BERNÁT. eredetű melléknevek; c) összetett névszók; b) denominalis képzések ; e) deverbalis képzések. a) Nem elemezhető török eredetű főnevek: 120. aka, ako altere schwester, vaterschwester.—csuv. akka, aga áltere schwester; jak. ayas id.; t. agáé id. Zol. 133 ; csag. eke$i id. Stud.; kun egazi (Cod. cum. 114. 1.) ,amita'. — cser. aka, ükei néne (NyK. IV, 337). — L. aki (230. ez.). 121. altin gold. — köztör. altín arany; csuv. Ildim, ilttín, ildin id.; jak. altan kupfer | mong. altan gold Schmidt. 13; burjüt altén, altén, altan, alta Castrén. — Régibb votják szó zárni ,arany' (zürj. zárni). — L. fent: altinna-. 122. ant schwur. — t. ant, and eskü; csag. ant id.; azerb., oszm. and id. Budag. I, 102; v. ö. jak. andayai-, amdayai- schwören és andayar schwur | mong. andaya eid, schwur, Schmidt. 3. — Jellemző, hogy a votjákba nem ment át az ant szóval egyúttal az ant icmek ,esküdni, esküt inni' szólásmód is; erre való kifejezések t. i. ante pir- és ant kar-, ,eskübe bemenni' és ,esküt tenni'. 123. arislan löwe. — csuv. arislan löwe; csag. arslan; t. arslan ; oszm. arslan, aslan ; ujg. arslan ; kirg. arstan id. Budag. 27; alt. arslan és arsil-aju; kún astlan Cod. cum. 127 | mong. arsalan Schmidt. 16. — magy. oroszlán. 144. avlak, allak einsam, abgelegen, geheim. — t. aulák magány, magánosság; kirg. aulák einzeln, abgesondert; leerer platz zwischen háusern Budag. I, 152; bask. aulák egyes, egyedüli, magányos, idegen (NyK. XVII, 573); alt. ídak, ulak hinterhalt, verborgener platz; csuv. ola/ einsam, einzeln, verborgen, geheim; v. ö. csag. jaulak der ort, wo der feind sich aufhált Stud. Budenz (NyK. III, 466) az au, ag, an vad (vadászat) szóval állítja egybe; de ez egybetartozás kétes. — cser. ulak, ólak magában való, magányos, csendes, rejtett hely (NyK. IV, 351). 125. baka frosch. — t. baka béka, garat eregetője, garatfiók; oszm. baga frosch, schildkröte Zenk.; alt. paka,paga frosch; kojb.kar. baga, paga id.; csag. baka frosch, kröte Stud.; kirg. baka id. Budag. I, 234; jak. baya frosch, muschel | burját baka, baya Castrén. — magy. béka. Más szó e fogalomra v. ebek. 126. basmak schuh. — t. basmak czipő, papucs ; oszm. basmak sandale, pantoffel, schuh Zenk.; kún basmac caclaneum Cod. cum.