Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

TÖRÖK NYELVÚJÍTÁS, 5. 5 tat. küj (gyenge stb.) szó nem található sem Stud.-ben, sem Budag.-nál; de van Budg. II, 170. tat. küjre-, azerb. küvre- слабъ"тъ, дрябнуть (schwach werden, welken), s innen: küjrek, küvrek welk, gebrechlich (v. ö. oszm. gevrek fragile, faible, mou); — aküj tehát csak ki van fejtve küjre-ből. 529. jő-: kirg. $önu-, khivai jönü- «jönni: N. 480. kommen» i — Budag. II, 386. jon, kirg. $on сторона, направлете къ .. (seite, richtung nach), s innen : kirg. $öne- провожать (geleiten ; tkp. richten, irányozni), ßönel- обратиться въ к. сторону, направиться (sich nach einer seite hin wenden, eine richtung nehmen); v. ö. oszm. jonal-, jönel- se tourner vers., sich wohin wenden (jon, jön-töl). 532. köt-: oszm. kit «szilárd, erős, megkötött: N. 482. fest, gebunden»; — v. ö. EtWb. 86. kit «fest, eng, selten : kitlik mangel, Seltenheit»; — Zenk. oszm. kit wenig, spärlich (rare, peu nombreux); Bud. недостаточный, скудный (unzureichend, dürftig, kärglich); v. ö. TWb. kit «selten». 532. U. ahhoz: jak. kötöl «f ék: halfter»; — Böhtlingk jak. köt öl «eine koppel pferde»; — v. ö. mong. kütele- führen, leiten. ,532. U. ahhoz: csag. katta- (olv. katla-) «megszilárdítani; N. befestigen»; — nincs meg Stud.-ben, sem EtWb.-ban, a kati, katik «hart, fest» czikkében; — ámde van: oszm. katla- in falten oder schichten legen; v. ö. Budag. II, 4. katla-, kirg. alt. katta- складывать v. устроить въ рядъ, слоями. 536. menny (himmel): jak. mängge «halhatatatlan, örök: N. 484. unsterblich, ewig»; т. tanara (sic) «égi isten: himmlischer gott»; — Böhtl. jak. mäfiä gross, ausgedehnt: т. tanara der unermessliche himmel (Böhtl. «die wahre bedeutung [von mäfiä] ist wol: unvergänglich, ewig»); Böthl. tehát пет. а, mänä-t, hanem tanara-t fordítja «himmel»-nek). 543. ró- (kerben, einkerben): t. t. ur-, or- «szúrni, vágni, metszeni: N. 489. schlagen, hauen, schneiden» ; — tehát N.-ben nincs meg a «szúrni» jelentés; egyébiránt V. úr egybefogott két külön török igét: ur- (oszm. vur; kaz. or- Bál.) «schlagen» és or(kaz. ur-) schneiden (getreide sehn. = ernten, mähen); — meglehet, hogy a különös «szúrni» jelentés onnan ered, hogy V. úr Budagovnál az ur- fordításában az orosz колотить igét is találván, ezt hirtelen egyazonnak vélte az or. колоть (stechen) igével; — a