Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

4 BUDENZ JÓZSEF : FELELET, II. pferdediebstahl, der 1: mit der intention räche zu üben, oder 2 : um geschehenes unrecht oder Stammstreitigkeiten auszugleichen, oder 3:, und das am häufigsten, um sich in abenteuern zu versuchen, unternommen worden»; v. ö. Orosz баранта: «feindlicher Überfall, raubzug, eigenmächtige räche». De ha bizonyos is, hogy a barimta-n&k kézzel fogott objectuma rendszerint «marha», ebből még nem következik, hogy a szónak két első tagja (barim) épen «marhát» (akármifélét) jelentsen. Hiszen akkor a 3-dik szótagnak (ta) magára «rablást, foglalást» kellene jelentenie, a mi eddig teljességgel nincs tudva; de külömben sem lehet a szót, török szóképzéstan szerint igy szétfejteni, úgy hogy a ta talán valami képző volna. A szónak etymonja a törökségben teljességgel homályos. De szerencsére megvan az még amongolban, a hol barimta (Kowal. 1105.) «action de saisir (avec la main)», s mellette áll a rövidebb barim is (szintén «action de saisir»), s ennek mint nom. actionisnak alapigéje: bari- «prendre, saisir, attraper, tenir»; s a barimta- származéka: barimtala- «prendre, se saisir de, surprendre, attraper, s'emparer de». így már a kirgiz barimta is teljesen érthető, s világos hogy az a mongolból való kölcsönszó (a milyen több is van a keleti törökségben), melynek alkalmas alapértelme: «megragadás, foglalás, rablás», a nélkül hogy a rablás tárgya (pl. marha) benne volna foglalva. 509 (N. 469) «bír- besitzen, bíró besitzer»: csag. bajri «öreg, ősök: gazdag, birtokos: alt, alter; reich,besitzer»; — Budag. I, 240. старинный, древнш: alt (azaz : antiquus, vetus), különösen : старинный слуга [alter diener]; — Stud.-ben nincs meg e szó; Pavet d. C. bajri «ancien, ancien serviteur». 520. gyakor: csag. sokur «vak, sűrű, tömött: N. 475. blind, dicht»; — Stud. sokur «blind, einäugig; 2: karg»; szintigy Budagov: слитый, 2 : жадный; v. ö. kaz. sukir blind, alt. sokir, sogir id., kirg. sokur id., csuv. sokktr id., jak. soyyor einäugig. 522. hág: kirg. kang-, kangir- «ide s tova hágni, kóborolni: N. 477. umhersteigen»; — Budag. LT, 19. kaz. kirg. kangir(nem kang- is) шататься безъ надобности вслъдснте горя, бродить, блуждать какъ потерянный, azaz: zwecklos herumirren in folge leides, herumirren wie ein geistig verwirrter. 524. híj (leer, mangel): tat. küj «gyenge, üres, csekély: N. 478. schwach, gering; küjre- gyengülni, schwach werden»; —