Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

TÖKÖK NYELVÚJÍTÁS, 5. 3 mai): vieh, besitz (vgl. magy. barom «vieh, besitz»)»; — hogy honnan vette magát a kirg. barum «vieh, besitz», azt maga V. úr jelentette ki, a művelődés mozzanatai közt a házi állatokról szólván, 283 (265)1.: «az ó-török barum... melynek alapjelentése birtok (bar bírni, barum birtok), ma már csak a kirgizben a különös jelentéssel ,marha' fordul elő, miből barumta (Budag. 1,224) «marharabláson járni, portyázni9 és barumtau, baranta «rablómenet, portyázás, tap. marharablás» (N. 265. alttürk. barum, grundbed. ,habe', heute nur noch im Kirgisischen in der speciellen bed. ,vieh(, daher

barumta ,auf vieh ausgehen', und barumtau = baranta = raubzug, eigentl. v i e h r a u b); v. ö. EtWb. 209. csag. barim, barum «vermögen, vieh», barumtai, baranta (kirg.) «besitznahme von vieh, raubzug» (Budagov). •— V. úr a barumta szót igének tartja, a melynek barumtau nom. actionisa volna; ez tévedés, minthogy Budagov a barumta, baranta szót csakis névszóval fordítja (3a^;ep»;aHÍe, 3axBaTT> HJIH yroHt cKOTa, stb.), a barumtau-t meg igével (3axBaTHTt> HJIH 3a,a,ep;Karb öapaHTOK)). De Budagov közlésébe is becsúszott egy kis hiba, a barumtau szóra nézve, melyet csak arab betűvel írt ki .lixo.>b s e hiba meg V. urat ejtette tévedésbe, hogy a barumta-ba,n látta az igét. Ilminszki ugyanis, akinek «MaTepiajiH stb.» czímű munkájából Budagov rendszerint vette át a kirgiz szókat (azokat arab betűvel átírván, s az igéknek a szokott -mak infmitivus alakot adván vagy e helyett néha M-féle nom. actionis-alakot, pl. sígala-: J$\jüa) így közli a kérdésben forgó két szót (névszót, és igét): őapwMTa ,őapaHTa' — 3a^;epjKaHÍe HJIH 3axBaTi> CKOTa stb., és : óapMMTajia 3axBaTHTf> HJIH 3a,ii;epjKaTi> ŐapaHTOio; vagyis a névszó így hangzik barimta, az ige meg barimtala-, mint az előbbinek származéka; Budagov tehát barumtau .Liax.jL helyett ezt akarta írni: barumtalau. — A kirgiz barimta (vagy akár Budagov írása szerint barumta, a mely szó az oroszba is ment át baranta alakban), csakugyan jelent «ellenséges becsapást, rablás vagy bosszúállás czéljából, meg erőszakos foglalást adósság fejében» (Ilm. így: «festnehmung oder gewaltsame zueignung des viehes oder anderer sachen für eine schuld, einen raub oder ein anderes unrecht); Budagov még hozzá teszi: «XHIH,HHiecTBO, HaŐBr-b: ráuberei, raubzug, überfall»; Badloff, kirgiz textusaiban barimta, a fordításhoz III, 68. való jegyzetben: «Baramta ist nicht nur schlechtweg pferdediebstahl, sondern ein 1*