Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

40 MUNKÁCSI BERNÁT. jég, ga gödör) | ladkes niedrig, v. ö. lapek id. | ukur-tschuknah früb, v. ö. cukna früh | aischon hauptschmuck der frauen (320. 1.) || ssul (éul) jelentése nála ,nabel£

, Wiedemann jdarm'-nak fordítja. A napok nevei szerinte: dütsch-arna vasárnap (gué-artía: orosz ünnepnap ; cser. rus-artía id.; csuv. virz-arni-gon id.) | dütsch-arna here hétfő (guc-arna-bere, orosz ünnep után, t. i. levő nap) | vótsch-konnunal kedd (vordiskon-nunal születési nap; a csuvasban tundi-gon születési nap : hétfő) | var-nunal szerda (vir-nunal vérnap ; cseremiszben is vür-gece, csuvasban jon-gon vérnap) | pocli-nunal csütörtök (Wiedem annál: pokci-arna kis ünnep; ugyanezt jelentik: tat. kei atna, csuvas kisn-arni-gon, cserem, iz-arna) \ arna-nunal, küssnunal péntek (Wiedemann szótárában szorosabban higer arna nunal, azaz tatár ünnepnap, míg arna-nunal vasárnap; kös-nunal száraz nap elnevezését a pénteknek nem ismeri W.; de a cseremiszben is kuksa-kece ,péntekc

ugyanazt jelenti). Idézzük azt a pár votják személynevet is, melyet Müller könyvében találunk; férfinevek : Dusmeke, Ischkeika, Kamasch, Ajtagen, Eschmursa, Batir, Katerka, nőnevek: Tuibike, Baibike, Nfdka. Müller után P a 11 a s tói nyerünk először ujabb nyelvészeti adalékokat a votják nyelvre nézve.1

) Ezek két munkájában foglal -vák, hires útleírásában,2

) melynek harmadik részében szól a votják népről (475. 1.) s a Katalin czárnő rendeletére készített nagy egybehasonlító szótárban,3

) melyben a votják szók a felsorolt 200 nyelv szavai között a 65-ik helyet foglalják el. Ethnologiai leírásában találjuk következő nyelvi adatokat: mu-kalzin vagy muldsien kalzin a föld és virulás istene (mu-kildisin, muzem-kildlsin föld ura), melyből azt tanulhatjuk, hogy régebben a votjákban is használatos volt önállólag a mu ,föld' szó ép úgy mint a zürjénben (v. ö. zürj. mu erde, f. maa, vog. ma, mord. moda), más részről a *) Fischer János Eberhard «Sibirische Geschichte. St.-Petersburg. 1768.» és «Quaestiones Petropolitanae. 1770.» műveiben szintén van ugyan votják szólajstrom, de a benne felsorolt adatok Müller művéből vannak átvéve. 2) P. S. Pallas: «Reise durch verschiedene Provinzen des Russischen Reiches. St. Petersburg, 1771—1776.» Három részből, négy kötetből áll; a negyedik kötet a rézmetszeteket foglalja magában. 8) Teljes czíme: «Linguarum totius orbis Vocabularia comparativa; Augustissimae eura colleeta. Petropoli, 1786.»