Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Ásbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminologiában. 321

SZLÁVSÁG A M. KERESZTÉNY TERMINOLÓGIÁBAN. 407 népet, mely olvasott; másodszor pedig az, hogy valamennyi ugor nép, a legprimitivebb föltételek alatt élő nép is, megőrizte e kifejezést ezer meg ezer évig, mely idő közben talán hírét sem hallotta az olvasásnak, csakhogy az a kellő pillanatban rendelkezésére álljon. Bajosan tarthatja ezt valaki lehetségesnek, hogy ne mondjam, valószínűnek. Igen tanúságos e tekintetben az indogermán nyelvekben észlelhető nagy eltérés. A görög azt mondja ávafifvcí)ax,siv;

a latin

legére, a gót siggvan, a német lesen, az angol to reád stb. stb., árnyéka sincs annak a szép összehangzásnak, mely annyira meglep az ugor nyelvekben. Sőt ha kissé figyelmesebben nézzük az egyes indogermán nyelvekben található kifejezéseket, egyik-másik furcsa dolgokat beszél el. A német lesen pl. eredetére nézve ugyan más mint a latin legére, mégis mind a kettő «gyűjtést és olvasást» jelent. Véletlen találkozás-e ez? Azt hiszem nem. A német lesen gyűjteni csak is a latin legére gyűjteni-olvasni mintájára vette föl az «olvasni» jelentést. Eredetileg csak is ((gyűjteni)) jelentése volt, mutatja ezt a latin hatástól ment gót lisan, mely soha sem jelent olvasást; nem is juthatott e jelentéshez, mert a görög avafrfvwaxsiv legföljebb .anakunnan-íéle kifejezést okozhatott volna, a melyet valóban meg is találunk a siggvan mellett (az avdcYvooaLc olvasás pedig egy helyen anakunnains-nak van fordítva). Az angolszászban sem jelent a megfelelő szó olvasást, s innen érthető, hogy az angol nyelvben is más kifejezés járja. Vagy hogy más példát említsek, az oláhok, a kik mégis csak kaptak annyi műveltséget örökbe, mint a legtöbb ugor nép, az «olvasás »-ra nem a latin legére -bői vált szóval élnek, hanem szláv nyelvből átvett szóval: citesc (olv. csiteszk) olvasok. De tudjuk, hogy valamennyi ugor népre, a magyart kivéve,, hatott az orosz, s egyes egyházi kifejezésekből, melyek csak az, oroszból magyarázhatók, Ahlqvist már régebben kivette,1

) hogy még a finnek és észtek közt is orosz térítők jártak előbb, mintsem őket a germán népek meghódították és végkép megtérítették. Könnyen értjük tehát, hogy mind e népeknél az a szó, melynek eredetileg, mint a magyar olvasni szónak is, csak «számlálni» l)

Említettem már a risti kereszt, ristia keresztelni szókat; ide tartozik a pajppi pap szó is, mely más mint a svéd prést; de aligha paasto böjt is, melyet Ahlqvist szintén ide állít.