Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Értekezések és közlések - Dr. Munkacsi Bernát: Votják nyelvmutatványok I. Idegen elemek a votják nyelvben - 35

VOTJÁK NYELVTANULMÁNYOK. 39 kogid), sárni gold (zárni), teái weiss (tödi), tíbar rücken (tibir), bátschim, búdschim (bagim, hugim) gross, sési hafer (éezi), wúischi wurzel (vizi), pógdschi klein (pokci), júggut hell (jugit), pénmet finster (perímit), nűldon negyven, túnna heute (tunna),síni essen (sini), jini trinken (juni). Igen érdekesek megőrzött teljesebb alakjai, milyenek: kíkjamas ,nyolcz', melynek a mai votjákban csak fogyatékosabb kiamis, i'amis alakjait ismerjük, de a zürjénben még hasonlóan ép kökjamis megfelelőjére akadunk. Számbavehetők talán hosszú magán- és mássalhangzói, melyek legtöbbnyire etymologice, eredetibb mássalhangzó-csoport assimilatiójával, vagy valamely mássalhangzó beolvadásával megmagyarázhatók, ilyenek : juggut hell (jugit) v. ö. ugor jB

ng

a

- ,ardere, lucere' (magy. ég-, vog.jonkop luna, lpF. janas dürr MUgSz. 766.1.)[pillém wolke (pitém) v. ö. Pifflg- jOccultare' (magy. felhő, felleg; finn piile- se occultaie MUgSz. 512. 1.) | üllő wind (tál, tölo = windig), v. ö. f. talve hiems, lp. talve, lív tála id., magy. tél || hosszú magánhangzós alakok: wtt fünf (vit'J, v. ö. f. viite; lp. vita, vita ; osztjJrt. vet, vog. át és átt; régi magyarságban Öttöd (1. Nyö, IX: 154.) | nis marder (niz zobel), v. ö. osztj. nogos, vog. úo%s zobel J gurés berg (gurez) képzője a zürj. kir, cser. kuruk jmons' szókhoz viszonyítva kicsinyitö értékűnek látszik s aligha más, mint a finn -ise, -kse, melynek k-jaj hangfokon által igen alkalmasan nyújthatta meg az előtte álló hangzót. Egyéb hosszú hangzós alakok még: tolés ,mondc (tolez),

mely a guréz-iaek hangbeli analogonja; továbbá lüd féld (lud), mely a cseremisz mü-lánde, mü-landa, mülándá terra szó utórészével egyeztethető s így magánhangzója hosszúságát az n elenyészésének köszönheti; végűi tschétsch ente (cőé). Van a votjáknak egy különös, ritka, használatú <.ep képzője (ülep lebendig, selep spann), ez Müller szógyűjteményében <eb alakú, mint: iileb lebendig (ülep). Különös szók, melyek más forrásból nem mutathatók ki: pilga, melyre vonatkozólag a következő megjegyzést olvashatjuk (312. 1.): «es ist von den Wotiacken an zu merken, dass sie einige ihrer D ö r f e r mit dem Zunahmen pilga benennen, andere aber nicht, ohne dass sie eine Ursache dessen anzugeben, oder die Bedeutung des Woites pilga zu erkláren wissen. Sie sagen nur, ihre Voreltern habén diese Orter so genennetn. Ez a pilga szó igen élénken emlékeztet az osztB.pugol dorf, osztlrt. pügot, vog. paul, pojl, magy. falu id. alakokra J jégu brunnen (fje