Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

FELELET. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin «A magyarok eredete* czimű munkájára. — II. 5. §. Sok esetben a török szójelentések már annyira haladtak a magyar rokonság felé való vonzódásukban, hogy a régiekkel csak némi gyenge emlókezet-szálacska köti össze, sőt némelyek ezektől már teljesen el is szakadtak, úgy hogy velük az illető szók mellett új homonym szók keletkeztek. 506. al, alsó : kirg. alsi «alsó rész» (a bokacsont-játékban t. i. az aéik-bebn használatos kifejezés): N. 468. «unterer teil»; — Budag. I, 82. tat. alcu, kirg. alsu, oszm. alg ocTpoKOHe^Hiifi 6owb öapaHbeü KOCTO*IKH «die spitz zulaufende seite des schafknöchels [zum würfelspiel]»; s az asift-játéknak egyes terminusait is fölhozza Budag. I, 51; koczkafordulások: sige, tava, alsu (emez: ocTpoKOHeqHHMt ÓOKOMI. KI> Bepxy); hasonlót mond az asik-játék terminusairól maga Vámbéry úr is (Cultur des turko-tat. Volkes, 148 1. «je nach dem fallen der knöchelchen, d. h. ob mit der spitzigen, Aachen, oder scharfen seite nach oben zu, wird über den einsatz entschieden; die betreffenden ausdrücke, als ceke, alsi und tava)) etc.); v. ö. oszm. al$ «un cöté des osselets de jeu» Zenk. Bianchi; — mindebből látható, hogy a kirg. alsi stb. szó simpliciter a koczkának bizonyos oldalát jelenti, melynek «alsó-ságáról» az eddigi tudósitásokban még semmi szó sem volt, valamint nem egy másiknak «fölső-ségéről» sem; egyébiránt e szónak igazi jelentésére nézve érdekes még a mongol alcu (Kowal. 93) »jiyHKa Ha ao^HHKíi, alvéole, creux sur la cheville du pied». — Csudálom, hogy V. úr, a m. alsó-ra, török hasonmást keresvén, egészen megfeledkezett az oszm. alcak «niedrig»-ről; sőt csag. Stud.-ból is juthatott volna neki eszébe : alci «der untere» (a fölhozott példa kubbe alcida «unter der kuppel» azt mutatja, hogy alci tkp. 3 személyragos alak = alti, v. ö. oszm. kubbe alti; érdekes is volna tudni, min alapszik a különös alci alak e h. alti, a melyet esak még Pavet de C. hozott föl, ki külömben is egyet-mást átvett Stud.-ből). Megjegyzem még, hogy V. úr ezen «alsó»-féle csag. aZci-nak a NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XVIII. 1