Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

TÖKÖK NYELVÚJÍTÁS, 6. 27 Silr- (alt.) «mérték: maass» 547 (N. 491) 1., m. szer «reihe, ordnung» mellett; — Budg. I, 642. és Altgr. alt. sür oőpasí., npHBH^tme (bild, erscheinung). bej (N. kiadásban így is: böj) «fej, caputw 329 (N. 309); a 516 (N. 474) lapon így: t. t. baj, bej «fej: kopf», ezen megjegyzéssel: «kommt jedoch in dieser bedeutung nur im compositum bejtas = kopfgefáhrte, genosse vor»; — lásd fent NyK. XVII, 443. D) Tévedésen alapuló szók. ÖZ (ujg.) ((-hoz, -hez: zu (ad)>v 526 (N. 479) !., m. hoz «zu» mellett; — V. úr ezt átvette régibb m.-török szóegyezéseiböl (NyK. VIII, 152); pedig ő írt szótárt a KBil.-hez, mely azt tanítja, hogy az ujgurban is úgy, mint a csagatajban is, az («persönlichkeit») az «ipse» kifejezésére szolgál: özige (KB. ez is: özginke) igenis ezt teszi «zu sich, ad se (ipsum)», de ebben csak nem az öz az «ad, zu»-nak kifej ezőj e. urukon (csag.) (K. urukun), uruvun (kirg.), ruvun (kaz.) «rokon: verwandt, anverwandt» 625 (N. 544) 1., m. rokon «verwandt» mellett; — lásd fent 4. §-ban (XVII, 480). tag (alt.) «széles, messze: weit» 634 (N. 550), m. tát- «öfifnen» alatt; —• V. úr mindjárt ezen tag alatt az alt. tagin- igét hozza föl (((kiterjeszkedni: sich ausbreiten» fordítással). Altgr.ban, a melyből ezt (szabadon fordítva) átvette, egy sorral feljebb, áll ez a szó: tag (ropa «berg»). V. úr meg sem látta annak a iádnak értelmezését (ropa), hanem hevenyében megragadta mint a tagin- ige alapszavát, mely mint ilyen nem is jelenthetett mást mint «weit, breit» ! Suriki (kirg.) «czinóber (alapjelentésében: kenőcs): farbe, schmiere, zinnober», 548 (N. 492) 1., m. szurok «pech» mellett; — a kirg. surik szó, melyet Budagovnál hiába keresünk, az Altgr.-ból került. Az Altgr. szótára ugyanis (256. 1.) az alt. sir szót így magyarázza: «KpacKa (y Kupr. cypnKTE., KMH0Bapb)» azaz: «farbe (bei den Kirgisen [t. i. ennek a sir szónak jelentése, oroszul] cypnKT,, KHHOBapL =s mennig [miniom] és czinóber)». Beh kár, hogy így a m. szurok-hoz, legalább alakra nézve, oly szépen hozzá illő kirg. surik hitvány orosz szónak bizonyul. baru (csag.) «boríték, bőr: haut, hülle» 593 (N. 526); 303 (284) így: «állat bőre szőröstül: haut, feli» ; Stud. is így: baru