Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)

Ismertetések és birálatok - Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára. II, 5. 6. 1

28 BUDENZ JÓZSEF." FELELET, II. «haut, hülle» — A bai'u szó az A b u s k a czímű csagataj szógyűjteményből ered, t. i. annak magyarra fordított szómagyarázatokkal s az idézett versek mellőzésével való kiadásából, a melyet 1862-ben Vámbéry úr eszközölt. Ebben (30. 1.) így találjuk : paru («^L) «bőr». A Abuska teljes kiadásából (Véliaminof Zernof «I)ictionnaire djagataj-turc» 1869) kitűnik, hogy V. úr «bőr (haut, fell)-nek fordította a paru-n&k ezen oszmanli magyarázó szavát: tí5jjí^Ezt ő tehát kürk-nek olvasta ( = pelz, pelzwerk, pelzkleid); de nem nézte meg a hozzá idézett verset, mely paru-vaA való hó-tisztítás (eltakarítás)-ról szól (parii bile kar aritur), — külömben könynyen rátalált volna, hogy az a <£\S nem kürk-nek, hanem küreknek olvasandó, = «schaufel, spatenw.— A paru egyébiránt perzsa szó: .»L> és meg teljesebb alakkal v J.%LJ «instrumentum palae simile, quo nivem amovent». — A magyarított Abuskából átvette a paru-nak hibás értelmezését Zenker szótára is («peau, cuir: haut, feli, ledér», mert mind ezt jelenti a m. «6ó>», s ő használta is «La traduction de l'Abuska par Mr. Vámbéry»); a Csag. Sprachstudien-ből meg Pavet de C. (paru «pelle» és «peau, enveloppew). — Lásd: NyK. XVII, 323. barim (t. t.) «birtok: besitzo ; — ebből: barim «mein besitz, meine habe»; lásd fent 5. §-ban, 2. 1. börti, porti (tör.) (N. biirti) «takaró, fedő: decke» 304 (N. 184); ezzel ugyanis V. úr összefüggőnek mondja a m. vért «panzer» szót; — későbben a 593 (526) lapon, m. burok «hülle» mellett nem hozza már föl V. úr ezt a börti-t, hanem csak a bőr-, bori- «l)edecken» igét és börk «hut (kopfhülle)»; EtWb. 228 sem ismeri, s a török szótárakban is hiába keressük ezt a börti szót, mely látnivalólag a m. vért-hez alkalmazkodik. — Ügy látszik, V. úr ezt a börti-t összetévesztette az oszm. örtii (örti) «decke, schleier, vorhang» (csag. örtük Stud.) szóval (ört- «bedecken» igétől). refoeib (tob.) = oszm. erken «korán reggel: früh» [in der frühe, früh morgensj, 647 (N. 558) ]., m. reg (regvei, reggel morgens, der morgen)» mellett. — Mint egyéb tobolszki szót, ezt a reken-t is V. úr Budagov szótárában találta, még pedig elég furcsán. Budagov I, 596. ez van: «tob. .j^i^ rekmiin peneimiiKT.» (azaz «die klette»). Ez alatt, mint új szótári czikk, e kis sor: ^fi CM. 1^(^)1 — azaz: ^S\ lásd (vide) •jfc'jf. Történetesen a «tob.» (:= tobolszki) épen fölötte áll a ^fl-nek. Ebből már most V. úr